12 évnyi patthelyzet után először tartanak választást Mostarban

Több mint egy évtized után először rendeznek önkormányzati választásokat a Bosznia-Hercegovina déli részén fekvő Mostar városában. Az elmúlt 12 évben az etnikai törésvonalak lehetetlenítették el az önkormányzat működését.

Mint a Guardian írja, a turisták körében is népszerű, százezer lakosú város a régiót sújtó etnikai feszültsége egyik szimbolikus helyszíne is volt a kilencvenes években, amikor a város híres hídját felrobbantották. A hidat ugyan a kétezres évek elején újraépítették, de attól még Mostar rendkívül megosztott maradt: a nyugati felén főleg horvátok, míg a keleti felén elsősorban bosnyákok élnek.

És hosszú éveken át a két nagy etnikai közösséget képviselő politikai pártok képtelenek voltak egymással megegyezni a választókerületek határairól, ez pedig rengeteg kárt okozott a városnak is: gondok voltak a szemétszállítással, a tömegközlekedéssel és egyéb közszolgáltatásokkal is.

Mint a Guardian írja, Mostar problémája sok szempontból összefoglalja azt is, amivel egész Bosznia-Hercegovina küzd: az ország politikai rendszerét rengeteg összetett kompromisszum alapozta meg, melyet a nemzetközi közösség segített tető alá hozni, és ugyan ma már véres konfliktusok szerencsére nincsenek, arról szó sincs, hogy sikerült volna az összes problémát maguk mögött hagyniuk.

A mostani választás dátumát júniusban tűzték ki, az EU-s, az amerikai és a brit nagykövet közbenjárására, miután 2019-ben egy mostari filozófiatanár, Irma Baralija az emberi jogok európai bíróságán sikerrel támadta meg a várost, amiért nem írnak ki választásokat.

A lap szerint az elemzőket leginkább az érdekli, hogy feltűnnek-e majd új pártok, melyek a két nagy, etnikai alapon szerveződő párt mellett képesek lehetnek érdemben szavazatokat szerezni. Múlt hónapban országszerte rendeztek helyi választásokat, és akkor mind a három etnikai alapú párt, a szerb, a horvát és a bosnyák is rontott korábbi eredményeihez képest.