Az elméletet, hogy a neandervölgyiek és azok elődei átaludhatták a teleket, a tudósok arra alapozzák, hogy az ősemberek megkövesedett csontmaradványain megmaradtak a téli álom nyomai, pont úgy, ahogy a téli álmot alvó állatok csontjain.
A kutatók mindezt egy frissen feltárt tömegsírban talált leletek vizsgálata után jelentették ki. A spanyolországi Sima de los Huesosál feltárt 400 ezer éves barlangban ősemberek megkövesedett csontjait találták, ezeken pedig olyan elváltozásokat és egyéb károsodásokat láttak, amikből arra következtettek, hogy a rendkívüli téli hideg ellen az ősemberek úgy védekeztek, mint a medvék, vagyis lelassították anyagcseréjüket és hónapokig aludtak.
Az ásatásokat vezető Juan-Luis Arsuaga és Antonisz Barciokasz szerint a csontokon megfigyelhető, hogy azok növekedése minden évben néhány hónapra megszakadt, ebből következtettek arra, hogy télen hónapokig csal aludtak az ősemberek. Elismerték, hogy elméletük „tudományos-fantasztikumnak tűnhet”, de egyáltalán nem tartják elképzelhetetlennek a dolgot, hisz több emlős és főemlős is alszik téli álmot.
A kutatók szerint a barlang, ahol a csontokat találták, gyakorlatilag egy tömegsír, ahova több mint 400 ezer évvel ezelőtt „temettek” neandervölgyi embereket és elődjeiket.
(Guardian)