Hosszú és kemény vita után, szinte az utolsó pillanatban megszületett a megállapodás Norvégia és Magyarország között az Európai Gazdasági Térség országai és a Norvég Alapok felhasználásáról, írja a hvg.hu a budapesti norvég nagykövetség tájékoztatása alapján.
A támogatás összesen 214,6 millió euró. Norvégia, hasonlóan Lichtensteinhez és Svájchoz, nagyobb összeggel támogatja az EU szegényebb tagállamait, cserébe azért, hogy hozzáférhessenek az EU közös piacához. Ugyan a norvég támogatási pénzeknek Magyarország a harmadik legnagyobb kedvezményezettje, az aktuális támogatási kör komoly veszélybe került. Mert míg a norvégok által adott pénz sorsáról döntő többségéről a kormány dönthet (ezek például energetikai, infrastruktúra-fejlesztési célokra szolgálnak), addig van a támogatási résznek egy kisebb szelete, melyet a civil szféra támogatására kell fordítani, és ahol a norvégok megkövetelik, hogy ennek a lebonyolítását egy olyan szervezet végezze, amely független a kormánytól.
Emiatt a kisebb szelet miatt tört ki komoly diplomáciai konfliktus Magyarország és Norvégia között, miután még Lázár János vezetésével a magyar állam hadjáratot indított a civil pénzek kezelésével megbízott konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány ellen. A magyar kormány azt szerette volna elérni, ha ők mondhatják meg, ki döntsön a civileknek szánt pénzekről.
A norvég nagykövetség közleménye szerint a most született megállapodások független pénzforrásokat biztosítanak a civil szervezetek részére és az előző időszaknál nagyobb összeggel támogatják a klímavédelmi és energetikai kezdeményezéseket, az üzleti fejlesztéseket és innovációt, továbbá jelentős támogatást biztosítanak helyi és regionális fejlesztésekre, valamint a roma lakosság társadalmi integrációjára.
Mint a hvg.hu írja, a hétfői megállapodás alapján azt látni, hogy a vitás részeket nem sikerült teljesen rendezni. A megállapodásban, amit Trine Skymoen Norvégia budapesti nagykövete és Ágostházy Szabolcs Imre, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár írtak alá, feltételként belekerült, hogy a civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról egy független alapkezelő döntsön, az erről szóló megegyezés pedig alapfeltétele annak, hogy kifizessék a pénzeket.
És amíg ez nincs rendben, addig a többi támogatási forrásra sem érkezhet pénz.
„Számunkra különösen fontos, hogy legyenek a civil szervezetek részére hozzáférhető források, és ezek kezelése a magyar hatóságoktól függetlenül történjen” – mondta a közlemény szerint Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter, aki megerősítette, hogy nehéz és hosszan tartó tárgyalásokat folytattak Magyarországgal.
A magyar kormány csak azután kommentálta a december 18-án megszületett megállapodást, hogy ez már megjelent a norvég sajtóban. Az ITM hétfői közleménye szerint a megállapodások aláírásával a mintegy 11 milliárd forint értékű nemzeti hozzájárulást is beleértve összesen több mint 86 milliárd forintnyi fejlesztési pénzt lehet majd igénybe venni.