Pócs János az Igazából szerelem legjobb barátjának feleségére nyomuló szereplőjének bőrébe bújva forgatta le a magyar politikatörténet legjobb karácsonyi kisfilmjét
2006. február 10-e egyesek szerint piros-, míg mások szerint feketebetűs nap volt a magyar internet történetében. Ekkor posztolta ki ugyanis Batiz András kormányszóvivő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök blogjára azt a virálisnak szánt - és azzá is vált - videót, amin Gyurcsány az Igazából szerelem híres jelenetét parodizálva, egyfajta magyar Hugh Grantként zavarbaejtő miniszterelnöki táncot mutatott be.
Olyant, amit az Index annak idején így jellemzett:
“(...) a miniszterelnök a saját dolgozószobájában Hugh Grantet parodizálva egy olyan vigyorgó elmeháborodott táncába kezd, aki most tudta meg, hogy biztosan a mennyországba jut.”
Majdnem pontosan 15 évvel később a brit filmklasszikus most újabb magyar politikust ihletett meg. Ez önmagában nem is akkora meglepetés, mint az, hogy a fideszes Pócs János próbálkozása mind bátorságban, mind művészi kifejezőerőben, mind a főszereplő vigyorgásában, mind zavarbaejtő bizarrságban simán felveszi a versenyt Gyurcsány internetes főművével.
Sőt!
A film tehát, mint a címe - "Igazából karácsony🌲 - Igazából Jászság!❤" - azonnal utal rá, szintén az Igazából szerelem egyik híres jelenetének parafrázisa. De nem a táncoló miniszterelnökösének, hanem Juliet, Mark és Peter csúcsjelentének. Csak azért fontos röviden felidézni az eredetit, hogy megérthessük Pócs János művének komplex utalásrendszerét.
Az eredetiben az az alaphelyzet, hogy a frissen összeházasodott Juliet és Peter közös otthonukban a tévé előtt lazítanak karácsony este, amikor becsönget hozzájuk Mark, Peter legeslegjobb barátja. Akiről mindketten azt hitték, hogy kifejezetten rühelli Julietet, míg egy nem sokkal korábbi jelenetből a nő meg nem tudta, hogy a merevség oka nem az utálat volt, hanem az ellenkezője, vagyis Mark titokban szerelmes a barátja nőjébe.
A csengetés után a csaj megy le ajtót nyitni Marknak, aki hangosan elkezd lejátszani egy karácsonyi dalt, hogy a szobában maradó barátja azt higgye, csak betlehemesek jöttek, de közben sunyiban papírlapokra írt szöveget mutat Julietnek, amiben szerelmet vall neki. A sunyi vallomás vége mi lenne más, mint egy gyors csók az ifjú feleségtől.
A Pócs-féle verzióban egy a fiatal, kisgyerekes jászsági pár lazít a tévé előtt karácsony este, mi mással, mint a Jászsági Térségi Televízió “rendkívüli meglepetés karácsonyi műsorával”.
Hát igen, a Jászságban már csak ilyen hebrencs, szórakozott, de jóravaló népek laknak, akiket elemi meglepetésként taglóz le, hogy december 24-én beüt a karácsony.
A csengetésre itt is a nő pattan fel ajtót nyitni. Az ajtóban természetesen a Magyar Mark, vagyis a Szerelmes Pócs János áll, kissé tébolyodottnak tűnő vigyorral, a kezében kétkazettás magnóval és teleírt papírlapokkal.
Ekkor jön az első csavar. A “drágám, ki az ilyenkor?” kérdésre ugyanis Pócs gyorsan felmutat egy feliratot arról, hogy “Mondd azt, hogy Pócs János!”
Hogy ennek mi az értelme? Később talán kiderül.
A Szerelmes Pócs ezután, miközben végig olyan intenzíven fixírozza a nőt, mint Jávor Pál, annak ellenére, hogy rövidesen a férj is megjelenik a kisgyerekkel, miközben furcsa félmosoly játszadozik az arcán, hosszú üzenetet mutogat el a kis családnak.
Akiket kedves jászsági barátainak nevez. Vagyis a szerelmi vallomás a fickónak és a gyereknek is szól és tőlük szeretne röpke csókot lopni? Később talán kiderül!
A szövegekből lassan kijazoldik az üzenet: Pócs Jánosnak nagyon hiányoznak a személyes találkozások a jászokkal.
Pócs János a jelek szerint alapjáraton sűrűn ölelgeti mindkét nembéli és teszőleges életkorú választóit, mert ez is hiányzik a hamiskás mosolyú filmes fenoménnak.
A hiányérzet nyilván kölcsönös. Te például milyen állapotban lennél, ha április óta nem ölelhetted volna meg őt:
Pócs Amorózó János ezután megmutatja, hogy csajozik-pasizik egy igazi szenvedélyes politikus. Természetesen azzal, amire a legjobban gerjed a világon, vagyis a saját kampányfotóival!
Pócs János szerelmének tárgyai azonban megmutatják, hogy a legromantikusabb politikus élete sem fenékig tejfel: a "MERT ÖSSZETARTOZUNK" feliratra olyan arccal merednek mind a hárman, mint egyszeri jász a dinnyére, amibe nemhogy belehugyozott a Lőrinc, hanem épp a szemük előtt pisál bele:
A hálátlanok!
Mi most a legfontosabb? - kérdezi a néző maga is, miután Pócs egy feliraton feltette az Alapkérdést. A választ John Lennon, a tiszteletbeli jász vagy egy tinik szexuális felvilágosítával foglalkozó szakember is adhatta volna:
Na de tényleg elegendő a mai világban csak úgy simán szeretni? Pócs erre is megadja a választ: nem! Az is kell, hogy mellette hagyjuk, hogy körzetünk országgyűlési képviselője kedve szerint ölelgessen minket, hiszen:
Amikor a nő ezt némileg hitetlenkedő tekintettel és kényszeredett mosollyal fogadja,
a kamera hangsúlyosan ráközelít Pócs János arcára, aki pajkos bólogatással nyomatékositja, hogy ezt békát bizony le kell nyelnünk:
Hogy a végén kiderüljön: eddig nem vezettek félre az érzékeink, Pócs János tényleg szerelmes:
de nem akárkibe, hanem a szerencsés családon felül egy rakás kis- és középméretű településbe is:
Ettől végre az időt eddig nagyrészt zord arccal töltő férj is felenged, talán arra gondolva, hogy ha ilyen tág a szerelem spektruma, rájuk talán kevesebb ölelgetés jut:
A vége újra átmegy hangosfilmbe, Pócs áldott karácsonyt kíván, a láthatóan felszabadult család pedig együtt ünnepel tovább az egész Jászsággal és minden mozgóképkedvelő emberrel, lakhelyre, bőrszínre és hitre való tekintet nélkül.
Az opus magnum értelmezése várhatóan több generációnyi kutatómunkát igényel még. Mire gondolt Pócs mester, amikor olyan jelenetet választott karácsonyi filmnek, amiben megcsalnak valakit a legjobb barátjával? Ha a nő jelképezi a választóit, ki a férfi? Na de ki mer belegondolni annak a következményeibe, ha az anya, az apa és a gyerek is a jászsági választópolgárokat személyesítik meg? Szóval még rengeteg értelmező-kutató munka áll előttünk, de a film addig is 100 százalékosan élvezhető!