A horvátországi földrengés után több mint 400 utórengést észleltek a magyar mérőállomások

A múlt heti 6,4-es erősségű horvátországi földrengés után több mint 400 utórengést észleltek a magyar mérőállomások. A legutóbbi, Magyarországon is érezhető rengést ma mérték: a Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földmozgás epicentruma ezúttal is Petrinja városának közelében volt – mondta Kiszely Márta szeizmológus az MTI-nek.

Kiszely Márta azt mondta, Magyarországon 41 mérőállomás működik, ezek részei egy nemzetközi megfigyelő rendszernek. A petrinjai földrengésekhez ezek a magyar állomások nagyon közel voltak.

A december 29-i horvátországi földmozgás után a mérőállomások adatait a központban, a CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumában egy automata rendszer értékelte ki, így a szakemberek már a rengések után 90 másodperccel előzetes információt kaptak arról, hogy hol volt a földrengés és mekkora volt az erőssége – mondta Kiszely, így emlékezve a történtekre:

„Tanulságos volt a katasztrófa lefolyása: december 28-án volt egy 5,4-es rengés Petrinjában, amit kisebb rengések követtek. Akkor azt reméltük a kollégákkal, hogy az volt a főrengés és már csak kisebbek jöhetnek, de ezt követően másnap történt a 6,4-es hatalmas rengés. Nagy valószínűséggel ez a 6,4-es erősségű rengés volt a főrengés, azonban az 5-6 km mélyen lévő utórengések még hónapokig is eltarthatnak. Az erősebek pedig, mint amilyen ma reggel is történt, akár további épületsérüléseket is okozhatnak.”

Kiszely Márta szerint a december 29-i földmozgás erejét jól érzékelteti, hogy a vetődés egyik oldalán kb. 35 centit emelkedett meg a talaj, míg a másik oldalán ennyit süllyedt le.

Fotó: Denis Lovrovic/AFP

A szeizmológus elmondta, hogy Zágráb környékén kb. 10 évente fordulnak elő ilyen erősségű rengések, amiket az afrikai tektonikus lemez mozgása okoz. Az Afrikai- és az Eurázsiai-lemez találkozásának határa nem azonos a Földközi-tenger partvonalával, hanem egy része benyúlik az Adriai-tenger alá, ez az ún. Adriai-tüske. Az Afrikai-lemez évente kb. 6 cm-t közeledik Európa felé, és a két lemez ütközési zónájában kis mikrolemezek keletkeznek. Ilyen az Adriai-mikrolemez is, aminek a határán van egy zóna, ahol gyakrabban pattannak ki földrengések. Zágráb és környéke ezen a területen helyezkedik el.

Előzőleg nagy földmozgás tavaly március 22-én volt Zágrábnál, amit Magyarországon szintén érezni lehetett, de közel sem ilyen mértékben. Bár a december 29-i katasztrófa a magyar határtól kb. 100 km-re történt, a rengéshullámokat Magyarország nagy részén érezni lehetett, ami nagyon ritka jelenség – mondta Kiszely.

Azt, hogy milyen messze okoz károkat egy földmozgás, több tényező is befolyásolja, ebben az esetben a leginkább az számított, hogy a fölrengés epicentruma túl közel volt a felszínhez. „Ez egy nagyon sekély földrengés volt, 6-8 km mélyen mozogtak a kőzetek, ha ez 30 km mélyen van, akkor nem okozott volna ekkora kárt” – mondta.

A szakértő szerint az is számított, hogy milyen módon mozdultak el egymáshoz képest a vetődő lemezek, és az altalaj minősége is befolyásolta a földmozgás erősségét. Az ilyen hatalmas méretű földrengéseket a talaj folyósodása kíséri, a rázkódás miatt ugyanis fellazul a legfelső üledékes réteg. A talaj meglazulása pedig földcsuszamlásokat és súlyos károkat okozhat az épületekben.

A szeizmológus elmondta azt is, hogy Magyarországon ritkábban halmozódik fel akkora kőzetfeszültség, ami akkora méretű földrengést okoz, mint a december 29-i földmozgás Horvátországban, de havonta vannak kisebb, olyan természetes eredetű földmozgások, amiket csak a műszerek regisztrálnak.

Az ismert legnagyobb rengés Magyarországon majdnem akkora volt mint a petrinjai: a 6,3-as erősségű rengést 1763-ban regisztrálták Komáromban. A legutóbbi nagyobb rengést pedig 1956-ban mérték Dunaharasztiban, ez 5,6-os erősségű volt. (MTI)