Izrael mutatja meg a világnak, hogyan kell megszabadulni a járványtól

január 6., szerda 9:21
  • Egyetlen ország van ma a világban, amely büszke lehet a koronavírus elleni oltási programjára: Izrael.
  • A lakosság veszélyeztetett része január végén, a többiek márciusig meg is kaphatják a védettséget jelentő második dózist.
  • Köszönhető mindez Izrael adottságainak, kiváló egészségügyi rendszerének, de főleg annak, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök márciusban ismét választást szeretne nyerni.
Ultraortodox zsidó férfi beoltása december 21-én Fotó: GIL COHEN-MAGEN/AFP

A világ jelentős része azt hitte, hogy ha a tudósok kifejlesztik a koronavírus ellen megvédő vakcinát, akkor már csak a puszta formalitás van hátra: beadni. Hetekkel az első vakcinák engedélyezése, használatuk megkezdése után azonban már világosan látni, hogy ez nem így van. A világ leggazdagabb, legfejlettebb országai is képtelenek az elvárható sebességgel beadni az oltásokat, és így, különösen a korábbinál fertőzőbb brit vírusvariáns felbukkanása után, reális a veszélye annak, hogy a járvány újabb pusztító hullámaival kell szembenéznünk.

Egyetlen ország van a világon, ahol gyorsan haladnak: Izrael. A közel-keleti országban december 19-én kezdtek el oltani, azóta pedig közel 1,5 millió embert, a lakosság nagyjából 15 százalékát sikerült is beoltani a két dózisú vakcina első lépcsőjével.

Hogy az izraeliek mennyire a világ előtt járnak oltásban azt a legjobban az szemlélteti, hogy az oltási világranglistán második Bahreinban sem sikerült még beoltani a lakosság 4 százalékát, Amerikában és az Egyesült Királyságban a 2 százalék felé tartanak, az Európai Unióban pedig egyetlen tagállam sem érte el az 1 százalékot, és a 0,5-öt is csak a dánoknak sikerült január 5-ig átlépniük.

Izrael ma ott tart, hogy minden nap újabb 100-150 ezer ember kapja meg az oltás első dózisát, ami a 9 millió lakosú országban azt jelenti, hogy ilyen tempóban haladva március elejére elérhetik azt a lakosságarányt, ami a szakértők szerint már elég kell hogy legyen a nyájinmunitáshoz.

Talán ennél is fontosabb, hogy Izraelben körülbelül 2 millió embert sorolnak a koronavírus szempontjából kockázatosabb csoportba – az időseket és a valamilyen rizikós alapbetegséggel küzdőket. Ők valamennyien január első napjaiban megkaphatják az oltás első dózisát, és a hónap második felében már a legmagasabb védelmet nyújtó második adagot is beadhatják nekik. Bár az Izraelben eddig használt Pfizer vakcina hatékonysága az idősebb korcsoportok körében valamelyest csökken, ha minden a terv szerint megy, az országban februárra már radikálisan csökkenhet a koronavírus-fertőzés következtében súlyosan megbetegedők, esetleg elhalálozók száma.

(Mivel Izraelről van szó, fontos megemlíteni, hogy a fantasztikus oltási eredmények nem érintik a megszállt területeken élő palesztinokat. Van, aki szerint ezért Netanjahu kormányát terheli a felelősség, mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a palesztin vezetés nem is kért segítséget Izraeltől oltásügyben.)

Ahogy a Haaretz cikke megjegyzi, az eddig páratlanul gördülékenyen haladó oltási tervnek két körülmény tehet keresztbe. Egyrészt hogy talán lesznek olyan csoportjai a lakosságnak, amelyek kevésbé hajlandóak beadatni maguknak az oltást, mint a most lelkesen az oltóközpontokba tóduló idősek. Kutatások szerint az izraeli kormánnyal szemben hagyományosan bizalmatlan arabok körében sokan szkeptikusak az oltással kapcsolatban. Szerencsére a központi kormányzattal szemben hagyományosan gyanakvó másik nagy csoport, az ultraortodox zsidóké most nem akadékoskodik. Az ő közösségeikben a vírus különösen nagyot pusztított, és rabbijaik nemcsak hogy mindenkit az oltás elfogadására buzdítanak, hanem többen nyilvánosan is adatták be maguknak a vakcinát.

A másik probléma a nem elegendő mennyiségű vakcina lehet. A gyógyszergyártó cégek szűkös kapacitásaival a világ valamennyi országa küzd, és rövid távon ebben biztosan nem lesz változás. Izraelbe 2020 végéig 4 millió dózist szállított a Pfizer, a cég januárra még 1 milliót, februárra újabb 4 milliót ígért. Az izraeli hatóság most már a Moderna vakcináját is engedélyezte, de az amerikai cégtől majd csak márciusban érkezik az első szállítmány, összesen 1 millió dózis.

Ez így összesen 10 millió adag, ami 5 millió ember beoltására elég. Nem számítva az ország 16 év alatti, a koronavírus által legkevésbé veszélyztetett lakosait, Izraelben úgy számolnak, 6 millió ember beoltására, tehát 12 millió dózisra lenne szükség a nyájinmunitáshoz. Eddig 400 000 izraelit diagnosztizáltak coviddal, a valós szám ennek kétszerese lehet, tehát akár 800 000 ember is lehet az országban, akinek nem sürgős beadni a vakcinát, mert a szervezete egyelőre magától is termel a vírus ellen védekező antitesteket.

Összességében tehát Izraelben vakcinamennyiségben közel állhatnak az összesen szükségeshez, és az ország vezetői folyamatos tárgyalásban vannak a gyógyszergyártókkal azért, hogy az esetlegesen hiányzó dózisokat is időben megkapják. Ahogy a már idézett Haaretz-cikk megállapítja, az izraelieknek nem rossz az alkupozíciója, mert a vakcinagyártók is érdekeltek lehetnek abban, hogy egy ország minél hamarabb bebizonyítsa, milyen hatékony is az oltás a járvány elleni küzdelemben. Ez ugyanis a világon mindenhol növelheti a vakcina népszerűségét, ami több megrendelést hozhat a Pfizernek, a Modernának és a többi gyártónak.

A lenyűgöző izraeli siker megértésében nagy szerepe volt az ország adottságainak.

Izrael viszonylag kicsi, sűrűn lakott ország. Az évtizedeken át háborús fenyegetettségnek kitett lakosság ugyan politikailag megosztott, de fegyelmezetten reagál veszélyhelyzetekben. A New York Times szerint különösen jól jött most, hogy a magas színvonalú, teljesen digitalizált egészségügyben minden állampolgárnak kötelező a négy nagy egészségbiztosító valamelyikéhez tartozni, ezek pedig rendkívül hatékonyan tudták megszervezni a mostani oltási kampányt.

Ahogy az Economist írja, ez elemi érdekük is, hiszen számukra sokkal jobban megéri a megelőzést, ez esetben a vakcinát fizetni, mint később egy esetleges rendkívül költséges lélegeztetőgépes kúrát egy intenzív osztályon.

Izraelben nagyjából 250 oltóközpontot állítottak fel, ezek egy része kvázi drive-thru rendszerben működik, ahol az izraelieknek az autójukból alig kell kiszállniuk az oltásért. (Érdemes ezt összevetni azzal, hogy Orbán Viktor a hétvégén arról beszélt, Magyarországon akár a több ezer szavazóhelyiséget is bevetnék, ha lenne elég vakcina. Izraelben ennek a töredékével tudnak mindenkinél hatékonyabbak lenni.)

A történelmi, demográfiai és egészségügyi adottságok azonban eltörpülnek jelentőségben az izraeli politikai helyzethez képest. Ha az ország vezetői képtelenek lettek volna felnőni egy viszonylag egyszerűnek tűnő oltási kampányhoz – ahogy a világon máshol eddig sehol nem voltak képesek –, Izraelben sem lenne ma beoltva a lakosság 15 százaléka.

December elején azonban menetrendszerűen összeomlott a kormánykoalíció, így 2021 március 23-án, 2019 áprilisa óta negyedszer is parlamenti választásokat kell tartani az országban. A világ egyik legravaszabb politikusa, az országot 2009 óta vezető Benjamin Netanjahu pedig a jelek szerint úgy döntött, hogy ezúttal nem abban bízik, hogy majd valamilyen csellel ismét neki sikerül koalíciót alakítania tavasszal, hanem megpróbál a világ első sikeres koronavírus-ellenes oltási kampánnyal választást nyerni. A népszerűségre szüksége is van, hiszen feje felett most már évek óta lebegnek mindenféle korrupciós és befolyással üzérkedős büntetőügyek, amelyek folyamatosan politikai karrierje kivégzésével fenyegetnek.

Netanjahut és egészségügyi miniszterét élő tévéadásban oltották be december 19-én Fotó: Jack Guez/AFP

Pedig aktuális kormánya decemberi összeomlása előtt Netanjahu nem volt különösebben hatékony a járvány elleni harcban. Akárcsak Kelet-Európa, a tavaszi első hullámot Izrael viszonylag simán megúszta, hogy aztán az őszi második hullám őket is telibe kapja. Szeptember közepén Izrael volt az első fejlett ország, amely kénytelen volt másodszor is karanténba vonulni, annyira rosszak voltak a fertőzési és halálozási számok.

Január 5-ig Izraelben 100 000 lakosra 39 koronavírus okozta haláleset jutott, ami Európában nem számít rossz eredménynek, de világverőnek azért túlzás lenne nevezni. Ráadásul a helyzet 2020 végére odáig romlott, hogy hiába kezdődött meg az oltási kampány, a kormány újabb szigorú intézkedéseket vezetett be, amiket most még tovább keményítenének, hogy addig is meg tudják fékezni a járvány tombolását, amíg a számokon nem látszik meg az oltási kampány pozitív hatása.

Netanjahu érezhetően mindent az oltásra tett fel. A tesztelés, kontaktkutatás Izraelben meg sem közelíti az ázsiai mintaországok színvonalát, ezeket mintha már egyszerűen elengedte volna az állam. Cserébe a 71 éves miniszterelnök volt az első, akit az országban beoltottak, és Netanjahu azóta is fáradhatatlanul fotózkodik országa oltóállomásain. A széttöredezett izraeli ellenzék nem is nagyon tud fogást találni most a Nemzet Vakcinálóján. De talán nem is lehet: a jelenlegi állás szerint a világ összes olyan országa közül, ahol tömegek fertőződtek meg koronavírussal, csak Izraelben reménykedhetnek abban, hogy talán hamarosan legyőzik a járványt.