Káosz látszik kibontakozni az egészségügyi dolgozók oltásánál
Összegyűjtötte az első tapasztalatokat az egészségügyi dolgozók koronavírus elleni oltásáról a Magyar Orvosi Kamara, az első beszámolók káoszról és szervezetlenségről szólnak, főleg a fővárosi intézmények dolgozóinak oltása esetében.
A MOK honlapján, a kamara egyik alelnöke, Svéd Tamás tollából olvasható beszámoló alapján a karácsony után megkezdődött oltási kampány során előfordulhatott, hogy csecsemővel otthon tartózkodó egészségügyes kismama, az ellátásban nem részt vevő nyugdíjas professzor, vagy adminisztratív munkatársak néhol előbb kaphattak védőoltást, mint a betegekkel személyesen találkozó dolgozók.
A jelenlegi szűkös, 80+35 ezer adagos rendelkezésre álló vakcinakészlet miatt, aminek az ismétlő oltások miatt ráadásul egyelőre csak a felét lehet felhasználni, ez komoly probléma. A MOK szerint ideális esetben első lépésben
- a Covid-ellátók, akiknek semmilyen szkafander és védőfelszerelés nem nyújt 100 százalékos biztonságot,
- majd az előszűrés nélküli betegekkel foglalkozók,
- sürgősségi osztályok, baleseti sebészetek dolgozói,
- a munkájuk révén rendszeresen aeroszolnak kitett egészségügyi dolgozók,
- a légutat biztosító aneszteziológusok
- és jelenleg is dolgozó fogorvosok
kellene, hogy kövessék egymást az oltási listán.
A kialakult helyzet oka, hogy az egészségügyi intézmények területén, elsőként kiépült oltóhelyek az oltást saját dolgozóikkal kezdték.
Vidéken elsősorban a megyei jogú kórházakban létesültek, ahol a saját dolgozók oltása jól szervezetten, pontos menetrend alapján történt, de a MOK szerint a problémát az jelentette, hogy a külső, kisebb ellátóhelyek dolgozói és az alapellátásban dolgozók: háziorvosok és asszisztenseik csak egyéni jelentkezés alapján, beosztás nélkül érkezhettek oltásra.
A rendszer pedig csak nagyokat döccenve üzemel.
„Az oltóhelyek honlapján az online időpontkérés helyenként működik, másutt nem, de a működők is gyorsan betelnek. A megadott telefonszámok egy része elérhetetlen, egy kisebb része hibásnak bizonyult - leginkább pedig foglalt, túlterhelt. A sokadik hívásra elért, hajszolt ügyintéző aztán vagy tud időpontot és információt adni, vagy nem, gyakran türelmet kér vagy az online felületre próbálja visszaterelni az egyre frusztráltabb próbálkozókat”
- írja a kamara beszámolója.
Budapesten, teszi hozzá Svéd Tamás, „a helyzet, ha lehet kissé ennél is kaotikusabb”.
- A Korányi központban üzemelő oltóhelyet még az év elején kereste meg egy a kamarának információt szolgáltató egészségügyi dolgozó a kijelölt csatornákon, de választ azóta sem kapott.
- A Dél-Pesti Centrumkórháznál létesült oltóhelyen online jelentkezés működött, de mostanra beteltek a foglalható helyek, jelenleg csak egy erről szóló, türelmet kérő üzenet van kint.
- A Semmelweis Egyetem egyik klinikájának gyakorlatilag teljes orvosi kara és szakdolgozóinak mintegy fele - száz körüli ember - hivatalos volt a minap az Ortopéd Klinikán üzemelő oltópontra, előre meghatározott beosztás szerint. De valamiért ugyanezen napra, ugyanide meghirdették az egyetem minden dolgozójának a szabad személyes bejelentkezést is. „Így az előre meghatározott sorrend rögtön felborult, a behívás láthatólag random történt”, fél-egy órás várakozási idővel, egy alagsori helyiségben összezsúfolódva.
Vannak kórházak Budapesten is, amiknek nincsenek saját oltópontjai. Az itt dolgozók neveit, elérhetőségeit korábban többször is begyűjtötték, így ők szintén központi irányításra számítottak.
„Ehhez képest január 4-én, a szakrendelők dolgozóihoz és alapellátókhoz hasonlóan sokukat arról tájékoztatták, hogy központi szervezés nem lesz, egyénileg kell jelentkezésüket intézni az oltópontokon”
- írja Svéd Tamás. Nekik azonnal szembesülniük kellett az oltópontok elérhetetlenségével, telítettségével, és hogy mindenhol a türelmüket kérik, amíg a saját oltóponttal rendelkező kórházak a saját dolgozóikat oltják.