Másfél évvel ezelőtt, 2019. július 28-án annyira szokatlan beszélgetést adott le az ATV a Start című műsorában, hogy cikket is írtunk róla. Kárász Róbert műsorvezető vendége Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi blogger volt, aki rendszeresen szerepel a csatornán szakértőként, és akinek nálunk, a 444 alatt fut a Röntgen nevű blogja. A téma a mentőszolgálat, illetve az ott történt eszközbeszerzések és béremelések voltak.
A beszélgetésben az volt a szokatlan, hogy Kárász abban mintha nem a belekérdezős újságíró-műsorvezető, hanem a minisztériumi sajtós szerepét alakította volna. A műsorvezető ugyanis - aki többek között azt a kérdést is feltette, hogy „Akkor ön is elismeri, nem, hogy az egészségügy területén fantasztikus fejlődések vannak?”, az interjú során végig arról beszélt, kijelentő módban, hogy „Kásler miniszter úr” milyen remek juttatásokat adott a mentősöknek. Kárász annyira nyíltan képviselte Kásler álláspontját a beszélgetésben, hogy egy ponton megállapította:
„Háromból háromban nem sikerült olyat mondanom, amit ön is elismert volna, vagy jónak látna, vagy elfogadhatónak találna.”
De mi lehetett az oka annak, hogy Kárász így viselkedett?
Olvasónk, X. szerint a kérdésre is választ adhat az a tény, ami egy a Fővárosi Törvényszékre 2020. május 28-án leadott beszámolóból derül ki:
Kárász Róbert alapítványa 2019. április elseje és június harmincadika között hárommillió forintos támogatást kapott a Kásler Miklós vezette, az egészségügyet is felügyelő erőforrásminisztériumtól.
Vagyis az ATV újságírója 2019 júliusában egy olyan kormánytagot emlegetetett pozitív összefüggésben egy közéleti témában, akinek a minisztériumától éppen akkoriban kapott több millió forintos támogatást az alapítványa.
Kárász Róbert szerint azonban nincs ebben semmi kivetnivaló. A tévés a 444-nek azt mondta, hogy véleménye szerint „teljes egészében etikus és összeférhető”, hogy miközben a jótékony alapítványa az EMMI-től kapott támogatást, ő Kunetz Zsomborral a kormány által bejelentett egészségügyi fejlesztésekről beszélgetett a 2019-es adásban. Ha viszont magával Kásler Miklóssal készített volna interjút, az szerinte más kérdés lenne, azon lehetne vitázni, hogy összeférhető-e vagy sem.
Kárász, akinek korábban a cége, pár éve pedig az alapítványa rendszeresen kap támogatást állami szervektől, cégektől és minisztériumoktól, leszögezte, hogy amikor olyan vendéget hívnak az ATV-be, akivel neki ilyen típusú kapcsolata van, az illetővel mindig más csinál interjút.
A konkrét, 2019-es műsorról azt mondta, hogy abban Kunetz Zsomborral mint független, a kormány intézkedéseit kritizáló egészségügyi szakemberrel beszélgetett. Márpedig szerinte egy műsorvezetőtől szakmailag az vártható el, hogy ha úgy beszélget egy emberrel, hogy nincs jelen a másik fél, akkor ő képviselje azt, hogy a néző mindkét álláspontot hallva dönthesse el, mit gondol az adott témáról.
Kárász értelmezése szerint azért sem volt problémás az interjú, a támogatás fényében sem, mert a 3 millió forintnak szerinte semmi köze az egészségügyhöz, a pénzt emlékei szerint ugyanis nem is Kásler minisztertől, hanem Novák Katalin családügyi államtitkártól kérte. Hiszen az alapítvány, amit a tárca ezzel az összeggel támogatott, többek között eltűnt gyerekek felkutatásával foglalkozik.
A szóban forgó szervezet az Ezer Lámpás Éjszakája az Eltűnt Gyermekek felkutatásért Alapítvány. A szervezetet, amelynek egyetlen kurátora és az alapító okirata szerint „egyszemélyes ügyvezető szerve” Kárász Róbert, 2017. július 10-én alapították. Egy hónappal azután, hogy a Magyar Narancs tényfeltáró cikkben buktatta le Kárászt és GAP Média Kft. nevű cégét, ami akkor már hét éve foglalkozott eltűnt gyerekek megtalálásával. Ennek a GAP Kft-nek volt évek óta a rendezvénye az Ezer Lámpás Éjszakája, amiről az alapítványt elnevezték.
Az eset lényege az volt, hogy Kárász cége az Alföldi Tej tejedobozaira nyomtatott fényképek felhasználásával keresett eltűnt gyerekeket, – ez világszerte elterjedt módszer – és komoly közpénzeket kapott az akcióhoz az évek során. Csakhogy a Narancs leleplezte, hogy olyan gyerekek fotóit nyomtatták a dobozokra, akik egyáltalán nem is tűntek el. Kárász cége jelentős részben kormányzati kifizetőhelyekről kapott pénzt, például a Szerencsejárték ZRt-től 5-5 millió forintot 2015-2016-ban.
2017-től kezdve Kárász immár az e célra létrehozott alapítvány egyszemélyes ügyvezető szerveként hajtott fel közpénzeket, támogatásokat eltűnt gyerekek felkutatására. Az ATV műsorvezetőjének projektjét túlnyomórészt fideszes minisztériumok és önkormányzatok támogatták.
A 24.hu egyik tavalyi tényfeltáró cikke szerint az alapítvány 2018-2019-ben 40 millió forintos támogatást kapott a Matolcsy-féle MNB-től. A lap szerint a jegybank olyan rendezvényeket is támogatott az egyszemélyben Kárász által vezetett alapítványon keresztül, amiket Kárász saját vállakozása, a GAP rendezett. A kapott, több tízmilliós támogatást pedig „többek közt szoftverekre, nyomtatókra, kamerákra, monitorokra, számítógépekre, utazási költségre, könnyűzenei fellépőkre, mikrofonra, objektívekre, bútorokra, kiadványokra, rajzpályázatra és PR-ra fordította, olykor igen nagyvonalú honoráriumot kipengetve”.
A pénzköltés jellegét talán az illusztrálja a legjobban, hogy az alapítvány azt állította a 24-nek, hogy csak 2018-ban 4,5 millió forintot költöttek el lufikra.
Kárászék a 444 tudomása szerint 2019-ben a következő támogatásokat kapták:
2018-ban még az Innovációs Minisztérium és a Szerencsejáték Zrt. is támogatta őket 4,9 millióval, 19-ben már nem.
2019 egyébként jó éve volt Kárásznak, hiszen az alapítvány beszámolójából kiderül, hogy a saját vezető tisztségviselői díjazását 2018-hoz képest majdnem háromszorosára emelte, 1,178 millió forintról 3,239 millióra.