A kormányhivatal és az ügyészség sem állíthatja meg a polgármestert, ha a Surf Core-ról van szó

• Gárdony önkormányzata 60 évre bérbe adott egy telket a Velencei-tó partján egy Surf Core nevű cégnek, havi 11700 forintért.
• A törvény szerint legfeljebb 15 évre adhatták volna bérbe a területet.
• A cég kétszintes épületet tervez felhúzni rá, 10 apartmannal, kávézóval, étteremmel.
• A helyi ellenzék öt éve tiltakozik, idén népszavazást is kezdeményeztek az építkezés ellen.
• Kunhalmi Ágnes szocialista politikus több feljelentést is tett az ügyben, és a megyei ügyészség és a kormányhivatal is igazat adott neki.
• Tóth István fideszes polgármester szerint azonban minden rendben van.

Január 7-én Tóth István gárdonyi polgármester a járványhelyzetből adódó korlátozások miatt kénytelen volt egyedül elfogadni egy önmaga által benyújtott határozatot. A határozat arról szól, hogy nem ért egyet a megyei kormányhivatallal, úgyhogy az önkormányzatnak nem kellene felbontania egy 2016-ban kötött szerződést. Tóth István a határozatában arra utasította önmagát és a városi képviselő-testületet, hogy ne tegyen semmit az ügyben a továbbiakban.

Közben a városi ellenzék népszavazást akar, hogy a Velencei-tó partját az önkormányzat ne árusíthassa ki. A népszavazási kezdeményezést elsősorban az a szerződés motiválta, amivel kapcsolatban a város fideszes vezetése összekülönbözött a megyei kormányhivatallal.

Eötvös Pál, a város MSZP-s önkormányzati képviselője azt mondta a 444-nek, hogy tíz nap alatt a népszavazás kiírásához szükséges aláírások több mint harmadát összeszedték, amikor a járványügyi korlátozások miatt fel kellett függeszteniük a gyűjtést.

60 évre, havi nem egészen 12 ezerért, 20 méterre a parttól

A történet 2016 tavaszán kezdődött, amikor Tóth István (már akkor is polgármester) bevitte a képviselő-testület elé a Surf Core Kft. ajánlatát. A szörf-oktatással, kölcsönzéssel és táboroztatással foglalkozó helyi vállalkozás szeretett volna megszerezni egy 550 négyzetméteres telket a Velencei-tó partján, amire egy sportközpontot tervezett építeni, grill bárral, apartmanokkal, joghurtos fagyival (ez konkrétan benne van a megvalósítási tervben!), 400 négyzetméteres alapterületen és két szinten.

A város fideszes többségű testülete a polgármester előterjesztése alapján meg is szavazta, hogy a cég kapja meg a telket, ami közvetlenül a tó partján van.

A bérleti díjat 8,4 millió forintban állapították meg, 60 évre. Ez havonta 11700 forintot jelent egy emberöltőn át. A városi ellenzéknek ez már akkor is nagyon olcsónak tűnt, és az sem tetszett nekik, hogy az új épület korlátozná az embereket a part szabad használatában.

Az ügyészség és a kormányhivatal szerint sem törvényes

Sokáig nem történt semmi: a Surf Core nem kezdte még el az építkezést, engedélyekre vártak, de úgy tűnt, hogy lassan megnyílik az út a beruházás előtt. Az önkormányzat a telek esetében átvariálta a parttól 30 méterig számított építési tilalmat, kitalálták, hogy hol lehetnének a parkolók, a gyalogutak, stb. A látványterv is kikerült a netre.

Tavaly ősszel az MSZP elkezdett komolyan foglalkozni az üggyel, és Kunhalmi Ágnes a párt társelnöke több beadvánnyal és kérdéssel fordult különböző hatóságokhoz. Igyekezete több vonalon is sikeresnek bizonyult.

Kunhalmi fő kifogása az volt, hogy az állami vagyonról szóló törvény kimondja, hogy legfeljebb 15 évre lehet bérbe adni földhasználati jogot. Itt pedig az önkormányzat ennek négyszeresére, 60 évre szerződött.

Ugyanígy problémás része a szerződésnek, hogy nem hirdettek versenyt a bérleti jogra, és nem végeztek értékbecslést sem, vagyis nem derülhetett ki, hogy a havi 11700 forintos bérleti díj reális-e. (A városi ellenzék meggyőződése, hogy ez elképesztően kevés.) Az sem tűnik rendjén valónak, hogy a bérleti szerződésben nincs benne, hogy pontosan milyen kritériumok alapján, mikor, ki és hogyan ellenőrzi, hogy tényleg a célnak megfelelően hasznosítja-e a bérlő a telket, holott a törvény ezt az ellenőrző mechanizmust is előírja.

Kunhalmi többek között Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult, aki a képviselő beadványát feljelentésként értékelte, és a megyei ügyészséghez küldte tovább a képviselő kifogásait. Ott tavaly december 29-én megállapították, hogy a bérleti szerződés törvénytelen volt, és a székesfehérvári törvényszéken keresetet nyújtottak be a semmissé tétele érdekében. Ez az eljárás még tart.

Ezzel párhuzamosan a megyei rendőrség októberben nyomozást indított hűtlen kezelés gyanúja miatt, szintén Kunhalmi feljelentése nyomán.

Közben a megyei kormányhivatal - szintén Kunhalmi beadványára - megállapította, hogy szerintük is törvénysértő a szerződés, és Simon László kormánymegbízott (nem azonos a megyében szintén aktív fideszes politikus L. Simon Lászlóval) felszólította a város vezetését, hogy lépjen a törvényesség visszaállítása érdekében. E kormányhivatali felszólítás határideje idén január 8-a volt, és ezzel szemben hozta meg a polgármester 7-én a cikk elején bemutatott határozatot, ami arról szól, hogy nem ért egyet a kormányhivatallal, és ezért semmit sem tesz.

A polgármester azzal érvel, hogy ebben az esetben a 15 éves felső határa a bérbeadásnak nem érvényes, mert itt nem bérbeadásról, hanem "osztott közös tulajdon létrehozásáról" van szó, mert a telek maradna az önkormányzaté, de a rá tervezett épület már a bérlőé lenne. Hogy érvelése jogilag megáll-e, az egyáltalán nem biztos, hiszen a megyei ügyészség szerint is törvénysértő a szerződés, viszont ha egyszer egy bíróság el is fogadná ezt a védekezést, a többi problémát (gyanúsan olcsó ár, illetve a versenykiírás és ellenőrzési mechanizmus kikötésének elmaradása) nem válaszolta meg.

Valamiért nagyon erőltetik

Eötvös Pál, a helyi népszavazás szervezésében is aktív gárdonyi szocialista képviselő szerint érthetetlen, hogy a polgármester miért erőlteti ennyire a beruházást. "Ép ésszel felfoghatatlan, hogy miért mozgat meg ennyi követ érte" - mondta a 444-nek.

Emlékeztetett, hogy a képviselőtestület számos építési szabályt és helyi rendeletet átírt az elmúlt években, hogy a "sportváros"-nak is becézett komplexum megvalósulhasson. Miközben az építkezést tervező cég meglehetősen kicsi, és eddigi bevételei alapján nem látszik, hogyan lenne képes elindítani egy ekkora beruházást, az utolsó pénzügyi kimutatásuk szerint 2019-et veszteséggel zárták. Ezért általános vélemény a városban, hogy a Surf Core mellé egy erősebb és befolyásosabb partner készül beszállni, és a város vezetése igazából ennek az egyelőre rejtőzködő partnernek készítette elő a terepet.

Azzal a kormányhivatal rövid távon nem tud mit kezdeni, hogy a polgármester ellentmondott a szerződés felmondására felszólító határozatának. Indíthat pert a határozat kikényszerítésére, de ez hosszú ideig eltarthat. Ha a megyei ügyészség keresete nyomán a törvényszék megállapítja a szerződés törvénytelenségét, akkor az már komolyabb korlátja lehet a beruházásnak.

A helyi ellenzék abban is reménykedik, hogy hamarosan folytathatják az aláírások gyűjtését is, és a hat kérdésből álló népszavazási kezdeményezésük sikerrel jár. Abban az esetben az önkormányzat kénytelen lenne úgy módosítani a település építési szabályzatát, hogy a Velencei-tó partján megmaradhasson egy 30 méter széles védett sáv, ahová semmiképpen sem szabad építkezni. "Ezt 50 évig mindenki betartotta itt, jó lenne, ha ezután is be kellene tartani" - mondta lapunknak Eötvös.

Megkerestük Tóth István polgármestert is, amint sikerül beszélni vele, frissítjük a cikket.