A tömegtüntetések hatására az indiai legfelsőbb bíróság leállította az új mezőgazdasági törvények bevezetését

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.

Az indiai legfelsőbb bíróság felfüggesztette három olyan törvény hatályba lépését, melyek miatt az elmúlt hetekben hatalmas tüntetések zajlottak az országban. Indiai gazdálkodók november vége óta tüntettek Újdelhiben a törvénytervezetek ellen, ami szerintük sokkal nagyobb teret engedne a piaci szereplőknek az indiai mezőgazdaságban, és ezzel végleg ellehetetlenítené a munkájukat.

Mint a BBC írja, a tüntetések során legalább négy gazda meg is ölte magát a helyszínen, míg többen a nem megfelelő körülmények, és a nagyon hideg tél miatt vesztették életüket. 

A gazdálkodók szervezetei többször is tárgyaltak a kormánnyal, de nem sikerült megállapodniuk. Kedden aztán a legfelsőbb bíróság közölte, hogy további értesítésig felfüggesztik a törvények hatályba lépését, és kineveznek egy független bizottságot, hogy vezesse a tárgyalásokat a kormány és a gazdák között. Ez nem ígérkezik könnyű feladatnak, ugyanis a gazdálkodó szervezetek a törvények teljes visszavonását követelik, míg a kormány közölte, nem akarnak engedni. 

Fotó: MONEY SHARMA/AFP

A bíróság a törvényeket magukat egyelőre nem minősítette, Sharad Bobde főbíró csak annyit közölt, hogy a tüntetések és a halálesetek miatt avatkoztak közbe. A tüntető gazdák között sokan idősek, akik hetek-hónapok hidegben és esőben élnek sátrakban. Bobde ugyanakkor rendkívül csalódást keltőnek nevezte, ahogy Narendra Modi kormánya kezelte a helyzetet. 

A kormány meggyőződése, hogy a reformok nem ártanának a gazdálkodóknak. Ugyanakkor a gazdák szerint a törvények felrúgná az évtizedek óta létező koncessziós és támogatási rendszert, leverné a gazdák alkupozícióját és sokkal kiszolgáltatottabbak lennének utána a nagyvállalatoknak. 

A BBC összefoglalója szerint a három törvény alapvetően lazítana a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó piaci szabályokon, oda lenne egy sor rendszerbe épített garancia, ami az értékesítés, az árazás és a tárolás során eddig a gazdák érdekét védte. 

Fotó: NARINDER NANU/AFP

Az egyik legnagyobb változás az lehet, hogy a gazdák a jövőben közvetlenül is eladhatják terményeiket a piac szereplőinek. A gazdák többsége ugyanis jelenleg a terményének nagy részét egy kormány felügyelte rendszerbe értékesíti, amely fix árakat garantál. Számos államban amúgy már eddig is adhattak el terményeket a magánszektor szereplőinek, de most általános, országos szintű lenne a rendszer, és a gazdák attól tartanak, hogy ha az állam kivonul az értékesítésből, akkor ki lesznek téve a piaci szereplők szabta árazásnak, ami jelentős bevételkiesést jelenthet a számukra. 

Mint a BBC megjegyzi, sok közgazdász egyetért azzal, hogy az indiai mezőgazdaságnak reformokra van szüksége, mert miközben a lakosság több mint fele a szektorban dolgozik, az  a GDP alig hatodáért felel, és az elmaradó fejlesztések, valamint a csökkenő termelékenység miatt a gazdák évről évre kevesebbet keresnek. 

A kormány eddig támogatta a mezőgazdasági tevékenységeket, ugyanakkor ennek ellenére nem sikerült megállítani a gazdálkodók elszegényedését, illetve eladósodását. Ezért mondják azt a témával foglalkozó elemzők, hogy szükség lenne változásokra, de olyanokra, melyekbe az érintettek is belementek. A Modi-féle koncepció kritikusai szerint a kormány tervezete nem volt rendesen kidolgozni, és egy járvány idején akarták áttolni a törvényhozáson, anélkül, hogy az érintett felekkel konzultáltak volna.