Az Alkotmánybíróság testületi többségi döntése szerint nem alaptörvény-ellenes és nemzetközi szerződésbe sem ütközik a a Paks 2-ről szóló 2015-ös törvényben szereplő 30 éves titkosítás, amiről az országgyűlési képviselők egynegyede hat éve adott be normakontrollra irányuló beadványt, tudta meg a Népszava.
Az indítványt beadó képviselők szerint a törvény mérlegelés nélkül zárja ki, hogy az üzleti, műszaki és döntést megalapozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig közérdekű adatként megismerhetővé váljanak. Ráadásul szerintük a törvény ellentétes a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló Aarhusi Egyezménnyel is.
Az Alkotmánybíróság szerint azonban a nemzetbiztonsági érdek és a szellemi tulajdonhoz való jogok védelme indokolja a titkosítást. A titkosítás csak akkor alkalmazható, „ha ahhoz nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint az érintett adatok nyilvánosságához”, ezt viszont adatkezelőnek (PAKS 2 projektcégnek) kell bizonyítania. Az adatkérő pedig bírósághoz fordulhat az adatmegtagadással kapcsolatban, így az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály nem alkotmányellenes.