Joe Biden trumpeltakarítással és klímaakcióval kezdheti elnökségét

január 20., szerda 8:12
Jagjot Singh Rubal festőművész az utolsókat simítja Joe Bident és alelnökét, Kamala Harrist ábrázoló alkotásán. Fotó: NARINDER NANU/AFP

"Villámháborúként" jellemzi a New York Times azt, amire Joe Biden, az Egyesült Államok január 20-án már hivatalába is beiktatott új elnöke elnöksége első tíz napjában készül. Ambiciózus törvényalkotási programján túl, amiről később bővebben is szót ejtünk, saját hatáskörében meghozható elnöki rendeletek tucatjait készül megalkotni.

Lebontani Trump örökségét

A várakozások szerint Biden első intézkedései egyikeként levelet fog írni az ENSZ-nek, jelezvén, hogy az Egyesült Államok újra csatlakozna a párizsi klímaegyezményhez, amiből Trump egyoldalúan kiléptette az országot. Rendeleteket alkothat továbbá a Barack Obama elnöksége - vagyis saját alelnöksége - idején megalkotott, Trump által visszavont szigorú környezetvédelmi szabályok újbóli életbeléptetéséről. Visszavonná továbbá Trump azon rendeleteit, amelyekkel engedélyezte a partközeli olajkutatást és a környezetvédelmi szabályok enyhítésével megkönnyítette a gáz- és olajvezetékek engedélyezését.

Kárelhárításként értékelhető, hogy beiktatása után fel kívánja hívni az amerikaiakkal szövetséges országok vezetőit, helyreállítandó a Trump kusza és ötletszerű, de jellemzően a szövetségesei sértegetéséből és a világ diktátorainak ajnározásából álló külpolitikája miatt megingott bizalmat. Trump bevándorlási politikájával is élesen szakítana, a tervek szerint visszavonná Trump jellemzően muszlim országokat sújtó beutazási tilalmát, és rendelkezne arról, hogy a hatóságok mindent tegyenek meg a határon szétválasztott bevándorlócsaládok újraegyesítéséért, a bababörtönök felszámolásáért.

Abortuszpingpong

Ronald Reagan elnöksége óta tartó hagyomány, hogy a republikánus elnökök beiktatásukkor rendeletben tiltják meg az olyan külföldi szervezetek támogatását, melyek akár csak tájékoztatnak a művi vetélésről, hogy aztán a demokrata elnökök beiktatásukkor feloldják a tilalmat. Trump is elrendelte, Biden is fel fogja oldani.

Kezébe veszi a járvány kezelését

A belpolitikai felfordulás közepette a járvány hírei kissé háttérbe szorultak az amerikai sajtóban, pedig a helyzet válságos. Aznap, amikor Trump felhergelt hívei lerohanták a Capitolium épületét, négyezer amerikai vesztette életét covidban. A helyzeten nem javított, hogy Trump gyakorlatilag a választás óta elengedte a témát. Biden a kezébe venné. Első intézkedései egyikeként "nemzeti ellátásilánc-parancsokot" nevezne ki, és felállítana egy "pandémiás tanácsot" is a védekezéshez szükséges eszközök termelésének irányítására. Emellett kilakoltatási tilalmat és a diákhitelek törlesztésének felfüggesztését is elrendelné, továbbá a szövetségi állam tulajdonában levő középületekben kötelezővé tenné a maszkviselést, mert ezekben joga van hozzá.

Doug Emhoff és neje, Kamala Harris leendő alelnök a leendő elnöki párral, Jill és Joe Bidennel a wahingtoni tükörmedence partján, a Washington emlékmű fele nézve a koronavírusjárvány áldozataira emlékeznek 2020. január 19-én, Biden elnök beiktatásának előestéjén. Fotó: Michael M. Santiago/AFP

Mindent azonban nem intézhet el elnöki rendeletekkel. Ambiciózus, 1900 milliárd dolláros gazdaságélénkitő csomagjához meg kell szereznie a törvényhozás támogatását is. Ez elvben könnyebbé vált azzal, hogy a január 5-i georgiai pótválasztás eredményeként a demokraták végül a szenátusban is többségbe kerültek. De ez nem jelenti azt, hogy automatikusan támogatni is fogják a terveit, a demokraták jobbszárnya legalábbis erős alkupozícióba került, drágán adhatja szavazatát.

A sajátjaival is meg kell harcolnia

Különösen erős zsarolási potenciálja lehet Joe Manchinnak, az amúgy mélyrepublikánus Nyugat-Virginia demokrata szenátorának, akinek a szavazatára Biden tisztaenergia-törvénycsomagjához is szükség lesz. Biden ezzel a törvénycsomaggal 2035-re kivezetné a fosszilis tüzelőanyagokat az energiatermelésből. Nyugat-Virginia széntermelő állam, Manchin már csak saját jól felfogott érdeke miatt is kénytelen lesz kijárni valami kompenzációt a támogatása fejében. Alkupozícióját javítja, hogy a republikánus oldalról ehhez a javaslatához Biden aligha szerezhet támogatást.

Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor kulcsszereplő lehet a következő hónapokban. Fotó: TASOS KATOPODIS/AFP

Ahogy Trump adókedvezményeinek eltörléséhez se számíthat republikánus szenátorok szavazataira, pedig ez is egyik legfőbb választási ígérete volt. Törvényalkotási programjából a legnagyobb falat az amerikai bevándorlási politika átfogó reformja. Ennek részeként legális lehetőséget kíván teremteni az országban élő 11 millió illegális bevándorló jogi státusának rendezésére, az állampolgárság megszerzésére. A bevándorlás reformja több évtizedes probléma, amivel Bidennél nagyobb törvényhozási támogatással bíró elnököknek se sikerült megbirkózniuk.

Ugyanakkor Biden háttere miatt az előző elnököknél kicsivel jobb eséllyel futhat neki. Gerald Ford óta ő az első elnök, aki jelentős törvényhozási múlttal bír - ugyan Barack Obama is szenátorból lett elnök, de alig négy éve szolgált csak megválasztásakor. Biden viszont négy évtizedet töltött a Capitoliumon, ahol már többször bizonyította, hogy az ideológiai ridegségnél többre tartja a technokrata alkukat, és van fogalma arról, hogy a különböző erőközpontokat mivel lehet kielégíteni. Ismerői szerint érti, mi mozgatja a szenátorokat és képviselőket, és tekintettel is van az igényeikre. Ezeket a képességeit kamatoztatva akár képes is lehet kétpárti támogatást szerezni azokban az ügyekben, amelyek rendezését elvben mindkét párt fontosnak tartja.