Elkaszálta a hulladéktörvényt az Alkotmánybíróság

Alkotmányba ütközőnek találta azt a 2020. december 15-én elfogadott hulladékgazdálkodási törvényt, amellyel először a teljes hulladékgazdálkodást államosítaná, majd a jogokat koncesszióként adnák tovább egyetlen vállalatnak a kormány.

A hulladékkoncessziós törvényt Áder János köztársasági elnök küldte az AB-hez alkotmányossági vizsgálatra. A testület egy hónapos vizsgálat után úgy ítélte,

alapjogokat sért a kormány hulladékkoncessziós tervének az a pontja, miszerint a koncesszor ingyen veszi át az értékes szemetet annak tulajdonosától.

Az AB határozata szerint ezzel a törvény lényegében tulajdont von el a termelési és ipari hulladékok birtokosától, úgy, hogy a kártalanításról semmilyen módon nem gondoskodik.

„Sőt, kilátásba helyezi, hogy ezen hulladékok után az eredeti hulladékbirtokosnak fizetési kötelezettsége keletkezik, amely az értékesíthető hulladékok tekintetében duplán kárt okoz a termelőnek.”

Az AB tehát igazat adott Áder hivatalának abban, hogy a rendelkezés „megsérti az Alaptörvény tulajdonhoz való jog védelmét biztosító rendelkezdését”.

A szerdán közzétett határozat megállapította, a jogalkotónak „egy olyan, kellően differenciált rendszert” kellene létrehoznia, ami „egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését, és veszi figyelembe a kötelező közszolgáltatási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesítését úgy, hogy azok az uniós szabályozásból származó szabályozási kötelezettségeinknek is megfeleljenek”.

Áder kifogásolta még, hogy az új jogszabály nem biztosít kellő garanciákat arra az esetre, ha egy koncessziós vállalkozás megszünteti tevékenységét, ez pedig szerinte veszélyeztetheti az állampolgárok alkotmányos jogát az egészséges környezethez. De az erre vonatkozó passzust a törvényben nem találta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság.

Az alkotmánybírósági döntés után a törvény most visszakerül a parlamenthez, amelynek figyelembe kell vennie a határozat megjegyzéseit.