Hiába a 300 milliós állami támogatás, egyelőre nem építhet acélszerkezetes lombkorona-ösvényt a természetvédelmi területre Balatonboglár önkormányzata

A 24.hu ír arról, hogy ugyan a kormányhivatal engedélyezte volna, hogy belekezdjen Balatonboglár fideszes vezetésű önkormányzata a várdombi magasösvény fejlesztésébe, melyhez tavaly 383 millió forint állami támogatást is kaptak, de egyelőre nem tudták elkezdeni a beruházást.

A projekt miatt ugyanis tiltakoztak a természetvédők, és a Magyar Természetvédők Szövetsége egy bejelentést követően megkereste az EMLA Egyesületet, ami pedig bíróságon érte el, hogy előzetes környezeti hatásvizsgálat nélkül ne lehessen lombkorona ösvényt építeni a természetvédelmi területen.

Az EMLA Egyesület ügyvédje, Kiss Csaba a lapnak azt mondta, hogy a Pécsi Törvényszék jogerős döntése alapján most meg kell vizsgálni, hogy a beruházás mekkora környezeti hatással járna, azaz az önkormányzatnak most szakértőkkel kell értékeltetnie a projektet.

A 24.hu felidézi a polgármester, Mészáros Miklós nyilatkozatát, aki korábban ezt mondta a beruházásról: „Ez egy Európában egyedülálló, cölöpökön álló magasösvény kialakításáról szól a Várdomb gerincén, ahol a magas fák tetejével azonos szintről lehet majd csodálni a páratlan balatoni panorámát. A terveket évekig kellett formálni a környezetvédők elvárásai miatt, végül sikerült megtalálni egy mindenki számára elfogadható, kevesebb földmozgatással járó technológiát a kivitelezéshez.”

A lap információi szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik munkatársa kezdett magánakcióba, azaz egy belső informátor értesítette a Magyar Természetvédők Szövetségét.

A tervezett acélszerkezetes lombkoronasétány 15 tartóoszlopból állna, 240 méter hosszan húzódna, és az ösvény 1,4 méter széles lenne. Az oszlopok alapozása 8-10 méter mélyen történne, és maximum 30 centiméter átmérőjű, 50 centiméter vastag vasalt fejlemezzel összefogva. Azt az állami szervek is elismerték, hogy a beruházással megváltozna a természeti terület jellege, de olyan előírásokat tettek, melyek betartásával a használatából fakadó környezeti hatások „elkerülhetők, mérsékelhetők”.

A cikk felidézi, hogy az önkormányzat engedélyezési tervében azt írták, hogy a vázlattervet előzetesen egyeztették a Kaposvári Járási Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztályával, és később helyszíni bejárást tartottak egy természetvédelmi szakügyintézővel és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársával. Az akkor elhangzott javaslatokat beépítették a végleges tervbe.