Négyszemközt a brit kormányhivatal is csak annyit tud tanácsolni a brit vállalatoknak, hogy alapítsanak új cégeket EU-s országokban

Több 444 videó?
Szeretném

Azoknak a brit vállalkozásoknak, melyek továbbra is terveznek termékeket exportálni az Európai Unió területére, érdemes új, uniós tagországokban bejegyzett vállalkozásokat létrehozniuk, hogy így kerüljék meg a brexittel járó rengeteg adminisztratív változást, adóterhet és papírmunkát, javasolta a brit kormány kormányhivatala az illetékes cégeknek.

Az Observer értesülése szerint a nemzetközi kereskedelemért felelős Department for International Trade (DIT) tanácsadói mondták azt brit kis- és középvállalatoknak, hogy a január elseje, a brexit életbe lépése óta rengeteg terhet és akadályt jelentő változásokat így a legegyszerűbb megkerülni. Hiszen ha lenne egy európai cégük is, akkor annak segítségével a termékeket utána sokkal könnyebben lehetne az egységes belső piacon értékesíteni. 

Az Observernek két vállalat vezetője mesélt arról, hogy miután a kormányhivataltól ezt a tanácsot kapták, el is kezdték új cégek bejegyzését egy uniós tagországban, és sok cégről tudják, ahol hasonló lépéseket tesznek. A lapnak mások is arról nyilatkoztak, hogy ezt a tanácsot kapták a kormányhivataltól, de még nem döntöttek a kérdésben. 

A hirdetőfelületek gyártásával foglalkozó Horizon Retail Marketing Solutions vezetője, Andrew Moss például Hollandiában fog új céget bejegyezni a következő hetekben. Ennek következtében több brit alkalmazottjától meg kell váljon, miközben új embereket vesz majd fel Hollandiában. Moss is magasabb beosztású kormányzati tanácsadótól kapta az ötletet, hogy hogyan kerülheti meg a bürokratikus akadályokat. 

Fotó: BEN STANSALL/AFP

Moss elmondása szerint abszolút volt értelme annak, amit a DIT tanácsadója mondott neki, de azért a beszélgetésük során rákérdezett, hogy tényleg nincs-e más út, minthogy külföldön alapítson céget. A kormányhivatal tanácsadója pedig elmondta, hogy ő nem lát más megoldást. 

Mint Moss elmondta, számára most már világos, hogy a brexit nem arról szól, hogy visszavették az irányítást az EU-tól, hanem hogy be kell fektessenek az EU-ba, hogy életben maradhassanak. 

Az irodai felszereléseket forgalmazó, marlowi székhelyű Stewart Superior vezetője, Geoffrey Betts ugyanerről számolt be a lapnak: Hollandiába kénytelen új céget alapítani, miután a DIT egy tanácsadója ezt javasolta neki. Elmondása szerint a brexit óta egy adminisztratív rémálommá vált a kereskedés az uniós országokkal, rengeteg papírmunka és új költségek is terhelik a kereskedést. 

Azzal, hogy ezek a cégek a működésük egy részét átszervezik Eu-s országokba, a készleteik egy jelentős részét is átvihetik, ezzel pedig a későbbiekben nem kell a határellenőrzésekkel bajlódniuk az egyes rendeléseknél, és mentesülnek az áfa-fizetési problémák alól is. 

Az Observer kereste a Department for International Trade képviselőit, de a kormányhivatal nem reagált a lap kérdéseire. 

Az elmúlt napokban egyre több részlet derült ki arról, milyen költségei vannak a brexitnek: a Financial Times írt például arról, hogy egy eddig 12 fontba kerülő palack bor most már 1,5 fonttal drágább a brit boltokban, mivel ennyit tesznek ki a megnövekedett importköltségek. 

Ráadásul az is nehezíti Boris Johnsonék helyzetét, hogy a brit kormány abban bízott, nagyon hamar megállapodhatnak egy brit-amerikai kereskedelmi megállapodásról, de a Biden-kormány gazdasági vezetője, Janet Yellen már jelezte, hogy a kormányuknak most sokkal fontosabb belföldi problémák sorát kell megoldaniuk, és nem szerepel a prioritások között a kereskedelmi megállapodások tárgyalása.