Koronavírus-számok Magyarországon 03.01.
Elhunytak + 84 Σ 15 058
Kórházban + 197 Σ 5 679
Fertőzöttek + 4 326 Σ 432 925
Tesztek + 20 230 Σ 3 680 572
Oltottak + 7 565 Σ 685 247

A súlyos mentális rendellenességek növelhetik a Covid-19 miatti halál kockázatát

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Egy svéd tanulmány szerint a súlyos mentális rendellenességek növelik a Covid-19 okozta halálozás kockázatát.

Az idősebb korosztályban az ilyen pszichiátriai rendellenességekkel küzdő emberek körében négyszer nagyobb a Covid-19 miatti halálozás, mint az ebbe a korcsoportba tartozó, de mentálisan egészségesek körében.

Az Umeai Egyetem és a Karolinska Intézet tudósai a tanulmányukhoz a 20 éves vagy annál idősebb teljes svéd népesség (kb. 8 millió felnőtt) tavaly március és június közötti adatait elemezték.

Azoknak a körében, akiknek nem volt súlyos mentális rendellenességük, a halálozási arány 0,06 százalékos volt. A súlyos mentális betegséggel (például skizofréniával vagy bipoláris rendellenességgel) diagnosztizáltak körében viszont 130 halálesetet regisztráltak, ami ebben a csoportban 0,1 százalékos halálozási arány.

A 60 és 79 év közötti mentális betegek körében a Covid-19-cel összefüggő halálozás kockázata még magasabb volt.

A Frontiers in Psychiatry folyóiratban publikált tanulmány nem adott magyarázatot arra, hogy miért nagyobb a halálozási arány a súlyos mentális rendellenességben szenvedőknél.

Feltehető, hogy a súlyos mentális rendellenességek korai biológiai öregedést idéznek elő, meggyengítik az egészségi állapotot és az immunrendszert, illetve ennek a csoportnak más rizikófaktorai is lehetnek, mint például az elhízottság – mondta Martin Maripuu egyetemi docens. Fontos az ilyen rendellenességekben szenvedők mentális és fizikai egészségi problémáinak együttes kezelése.

A kutató szerint a tanulmány eredményeit figyelembe kellene venni az oltási program végrehajtásában, megfontolandó, hogy az idősebb és mentális betegséggel küzdő emberek csoportjának elsőbbséget adjanak az oltások szempontjából.

Svédországban a karácsonyi szünetben kezdődött el az oltási program, és most az ország felnőtt lakosságának 3,2 százaléka, 264 148 ember kapta meg legalább az első dózist a vakcinából, közülük 34 131 ember (a felnőtt népesség 0,42 százaléka) már két dózist kapott.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 29-i közleménye szerint világszerte 237 lehetséges vakcina fejlesztése van folyamatban (közülük 63 már a klinikai vizsgálatoknál tart) olyan országokban, mint Németország, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és az USA. (MTI)