Szombaton az egész országban lekapcsolatatta az internetet a Mianmari kormányt megpuccsoló katonai junta - írja a Reuters. A hadsereg ezzel reagált arra, hogy szombaton a fővárosban, Yangonban több ezer ember vonult az utcára, tiltakozva a katonai puccs ellen.
Hétfőn a hadsereg letartóztatta a Nobel-békedíjas Aun Szan Szu Kjit és a 2020 novemberi parlamenti választásokon korábbinál erősebb többségbe került Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt több másik vezetőjét és szükségállapotot vezetett be az országban.
A puccs után szombaton tartották az első tüntetést, az NLP párt vörös színeibe öltözött tiltakozók azt kiabálták, hogy "le a katonai diktatúrával" és hogy "győzzön a demokrácia". A katonai hatalomátvétel elleni mozgalmat már korábban elkezdték szervezni a közösségi oldalakon, ezért a junta már csütörtökön a Facebook és hasonló oldalak korlátozását követelte az országban üzemelő szolgáltatóktól. Szombatra viszont már ezt sem tartották elégségesnek és úgy ahogy van, lekapcsolták a netet.
A katonai vezetés nem reagált a sajtónak. Az országban szolgáltató norvég Telenor Asa csak annyit közölt a Reuters-el, hogy a hatóságok elrendelték, hogy a cég blokkolja a közösségi oldalakat. Civil szervezetek ezután nem sokkal kritizálni kezdték a céget, amiért közreműködik a katonai juntával kritikus hangok elnyomásában, de a cég szerint a hatóságok felszólításának kötelesek engedelmeskedni, bár a Telenor jelezte a kormánynak, hogy a felszólítás ellentétek a nemzetközi emberi jogokkal.
Ahogy korábban a puccsról szóló cikkünkben írtuk, Mianmart 1962-től 2011-ig különböző katonai junták vezették a 2007-es „sáfrányos forradalom”, valamint a következő évben a fél országot romba döntő Nargis ciklon viszont megtörte a katonaság egyeduralmát. 2008-ban a hadsereg új alkotmányt írt, két évvel később szabadon engedték az addig házi őrizetben lévő Szu Kjit, 2015-ben pedig relatíve szabad választásokat írtak ki, amin a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD), Szu Kji pártja tarolt. A katonaság azonban továbbra is kezében tartotta a valódi hatalmat. Az általuk írt alkotmány ugyanis kimondta, hogy a képviselői helyek 25 százaléka mindig a hadsereget illeti meg, és mivel az alkotmányt csak a képviselők több mint 75 százalékának szavazatával lehet megváltoztatni.
A hétfői puccsot elítélte a nemzetközi közösség, az ENSZ Biztonsági Tanácsa is tiltakozott Szu Kji és társai letartóztatása miatt, az Egyesült Államok kormánya pedig szankciókat helyezett kilátásba. Aun Szan Szu Kjiról nincs hír azóta, hogy őrizetbe vették.