Matolcsy György jegybankelnök a novekedes.hu-ra írt cikkében ezúttal a fenntartható felzárkózás mellett szállt síkra.
Matolcsy szerint az, hogy különböző európai országok különböző mértékben fejlődtek az elmúlt évtizedekben, „kevésszámú, de egy tőről fakadó ok” következménye:
A népesség értékrendje, amelyik becsüli a munkát és a tudást, a megtakarítást és a befektetést. „Egyformán fontos számára az egyéni, családi gyarapodás és a közösség jóléte. Igényes, szorgalmas, rendszerető és áldozatkész. Minden eddigi siker mögött szilárd közerkölcs állt” – írja Matolcsy, aki szerint a sikeres felzárkózások mind „erős vízióra, jó stratégiára és hatékony kormányzásra épültek”.
„A 20. századi sikerek mögött szinte kizárólag az USA támogató geopolitikája állt” – véli Matolcsy, aki nem ismer olyan példát, amelyik „az amerikai nemzetstratégia ellenében ért volna el tartós sikert az Amerikai Birodalom korában”, most pedig Európában az EU lép az USA mellé/helyére.
Matolcsy szerint a felzárkózás az emberi tőkén múlt, nem a természeti erőforrások gazdagságán, és a motorja az erős nemzetállam volt erős nemzeti, városállami vagy régiós tudattal.
A jegybankelnök szerint döntő tényező az is, hogy a felzárkózás évtizedes működtetésére használt modell hosszú távon fenntartható-e. Szerinte ma már 40-50 év kell a sikerhez.
Matolcsy szerint „beindult a zöld átmenet a világban, a természet kárára már nem lehet erőltetni a gazdasági növekedést”.
Szerinte „csak magas foglalkoztatási szinttel, széles középosztályi liftekkel, a tudástőke állandó bővítésével és a kivételes tehetségek feltárásával, otthoni integrációjával lehet tartós sikert elérni”, „széles bázisú tudás-osztály nélkül egy ponton hirtelen megakad a felzárkózás”.
A jegybankelnök szerint felértékelődnek az értékrend forrásai, főleg „a versenyszellem, a stabilitás iránti vágy, az igazságérzet és a munka becsülete”.
Azt írja, „már eljött a bőség kora minden alapvető erőforrásnál, mert a tudásból – annak elfogyasztásával – mind több lesz, emellett az új olajként működő adatnak köszönhetően a fogyasztás és a termelés egyesül, hiszen »fogyasztási adatunk« a termelés nyersanyagává válik”.
Szerinte a pénzbőség korát éljük, ezért jól és célzottan kell kezelni a pénzt, mivel minden versenytársunknak sok pénze van. Ezután jön a klasszikus matolcsyzmus:
„Idézzünk fel anekdotikusan néhányat ezek közül: ami könnyen jön, gyorsan megy, a rossz pénz kiszorítja a jót, nem minden arany, ami fénylik, jobb a sűrű fillér, mint a ritka százezres, akinek van, annak adatik, az arany ott van, ahová félsz belépni...”
Matolcsy szokás szerint egy bölcs idézettel zárja: „»A kultúra stratégiát fogyaszt reggelire« mondja Peter Drucker, a világ legjobb menedzsment guruja.” (Növekedés)