Azt sem tudni, él-e még Dubaj bebörtönzött hercegnője

Latifa hercegnő a szökése előtt készített videón

A fürdőszobában veszem föl ezt a videót, mert ez az egyetlen helyiség a házban, amit be tudok zárni, a szobám ajtajához nincs kulcs-mondja a most már világhírűvé vált, elég rossz minőségű, mobillal fölvett videón Latifa bin Mohammed al-Maktoum, azaz Latifa hercegnő, Dubaj uralkodójának lánya. Az arca falfehér, a videón idegesen járatja a szemét a szobán, pont mint aki attól fél, hogy valaki benyit. A BBC-n nyilvánosságra hozott felvételeken a hercegnő azt állítja, hogy egy villában van Dubajban, amelyet gyakorlatilag börtönné alakítottak át. A börtönvillában nincs senki, csak a Latifát fogva tartó rendőrök, akik a házból kilépni sem engedik a hercegnőt. Latifa így már évek óta nem látta a napot. Azt állítja, azóta van bezárva, amióta 2018-ban megpróbált megszökni, de apja katonái hazahozták India partjaitól. 

“Nem tudom, hogy mikor engednek ki innen. Minden nap aggódom a biztonságomért és az életemért. Nem tudom igazából, hogy túl fogom-e élni ezt a helyzetet.” 

A felvételek nem most készültek, hanem hónapokkal ezelőtt, amikor Latifa külföldi barátja és rokonai még legalább online tartani tudták vele a kapcsolatot. A kapcsolat viszont hónapokkal ezelőtt egyik pillanatról a másikra megszakadt. Azóta azt se tudni, Latifa egyáltalán él-e, ezért a barátai nyilvánosságra hozták a felvételeket, így próbálva nyomást gyakorolni az Egyesült Arab Emírségekre és Dubaj sejkjére, Latifa apjára,  Mohammed bin Rashid al-Maktoumra. Az ügyből nemzetközi botrány kerekedett, már az ENSZ is Latifa hol- és hogylétéről követel információt az Emírségektől, de egyelőre csak egy közleményt adott ki a dubaji uralkodó család, miszerint Latifával minden rendben, köszönik az érdeklődést. És amekkora gazdasági hatalmat a sejkek gyakorolnak a nyugati világra, kérdéses, hogy meddig tart majd ez a nyomás. 

A szökött hercegnő

Latifa hercegnő története először 2018-ban került a sajtóba, akkor a 444 is részletesen beszámolt a fiatal hercegnő kémfilmbe illő, de sajnos tragikusan valóságos történetéről. Latifa a dubaji sejk 25 gyermekének egyike, egy energikus, fiatal és kalandvágyó nő, aki kiválóan beszél angolul, szabadidejében ejtőernyőzni és capoeirázni szeret, és szinte mindenben ellentmond annak, amit a világ az arab nőkről és helyzetükről gondol. Éppen ezért a most 35 éves hercegnő egy időben, miközben apja Dubaj városát egy nyitott  és virágzó metropolisznak igyekezett eladni nyugaton, a város és az egész Egyesült Arab Emírségek amolyan reklámarcává vált.

A valóságban viszont már a 16 évesen megpróbált elszökni apja birodalmából, sikertelenül, a határon elfogták és évekre kvázi börtönbe zárták. És nem ő volt az egyetlen a sejk gyerekei közül, aki így járt: egy idősebb lányát, Shamsát 2001-ben Cambridge-ben az utcáról ragadták el az apja emberei, ami miatt nyomozás is indult emberrablás miatt. Shamsát szintén fogva tartják azóta is. 

Latifa az első kísérlet után évekig, sokkal alaposabban tervezte az újabb szökését, amivel sokkal közelebb is jutott a szabadsághoz.Barátján, a Dubajban élő finn capoeira oktatón, Tiina Jauhiainen keresztül fölkereste Hervé Jaubert francia üzletembert és volt haditengerészt, aki arról híres, hogy a 2008-ban sikerült megszöknie az Emírségekből, ahol sikkasztásért akarták börtönbe zárni. Nem volt egyszerű szökés: előbb búvárruhába bújt, amelyet női ruhákkal elfedett, megrongálta a partiőrség hajóját, aztán gumicsónakkal hajózott a nemzetközi vizekre, ahol egy már őt váró vitorlással Indiába menekült. Latifa azt gondolta, ha valaki ki tudja őt menekíteni az országból, az Jaubert, így már 2011-ben megpróbálta vele fölvenni a kapcsolatot, de a francia először nagyon átlátszó csapdának tartotta a dubaji hercegnős sztorit. Végül sikerült meggyőzni, hogy a megkeresés valódi, Latifa szökni akar, és egész 2018-ig tervezgették az akciót. 

Akkor aztán egy nap Latifa és Jauhiainen átszöktek a határon Ománba, ott gumicsónakkal és jetskivel jutottak el a nemzetközi vizekig, ahol Jaubert várta őket a Nostromo nevű jachttal, hogy Indiába vigye őket. A tervekről és a szökésről Latifa akkor is videókat közölt a világgal, a jachton már annyira biztosnak érezte a sikert, hogy a barátainak azt írta Whatsappon, kiszabadult. Goa partjainál viszont a hajót az Emírségek flottája vette körbe, megszállták a jachtot, elkábították az elrablóit rúgó, harapó hercegnőt, mindenkit letartóztattak és visszavittek Dubajba. Az európaiakat kiutasították, Latifa pedig eltűnt. 

Az átvert diplomata

2018-ban, részben Latifa videói miatt az egész bukott szökési kísérlet elég nagy médianyilvánosságot kapott, így nyilván záporoztak a kérdések a sejk felé, hogy mi is történt a lányával. Erre egy ideig Dubaj úgy reagált, ahogy a mostani botrányra: sehogy, teljes kuss. Miután 9 hónapig semmi hírt nem kapott a világ a hercegnő sorsáról, az ENSZ, ahogy most is, követelte, hogy az Emírségek kormánya adjon valami életjelet a sejk lányáról. Ezt a helyzetet pedig egy igazán átgondolt és gonosz médiahekkel oldották meg, amelynek két főszereplője a sejk felesége és Írország volt elnöke voltak.

Az ENSZ követelőzése után Latifát megkereste a mostohaanyja, Haya hercegnő, és elhívta ebédelni. Latifa az egyik videóüzenetben beszél erről:  mostohaanyja azt mondta, ez egy teszt lesz, hogy hogy tud emberek között viselkedni a rebellis hercegnő, és ha rendesen viselkedik, véget érhet az elzártsága. Az ebéden pedig megjelent Mary Robinson volt ír elnök, aki 2002-ig az ENSZ emberi jogi főbiztosa volt. Robinson baráti viszonyban volt Hayával, ő is hívta el Dubajba, viszont egy kifejezetten aljas hazugsággal készítette elő a találkozót: 

azt mondta Robinsonnak, hogy Latifa súlyos bipoláris depresszióban szenved és nagyon traumatizálták a szökés körüli események.Haya saját állítása szerint ő ezt a lehető legőszintébben mondta a volt főbiztosnak, ugyanis neki ugyanezt mondták, őt is átejtették. Robinson viszont nem tudta, hogyan kezelje ezt a helyzetet, nem akarta újra traumatizálni szegény hercegnőt, így amikor 2018 decemberében végül Dubajban találkoztak, a környezetvédelemről, ejtőernyőzésről és Robinson nem sokkal később megjelent könyvéről csevegtek. A szökésről, apja katonáinak akciójáról vagy Latifa éppen aktuális hogylétéről nem esett szó.

Az ebédről fényképek is készültek, amelyekről Robinson úgy tudta, hogy az ENSZ-nek küldik majd el, életjel gyanánt, az Emírségek kormánya viszont ehelyett egyenesen a sajtónak küldte azokat. Robinson pedig az újságíróknak azt mondta, hogy Latifa biztonságban van családja szerető gondoskodásában. Az ebéd után Latifát a videói szerint visszavitték a villába, ahol az egyetlen társasága két rendőr, akik azt mondták neki, hogy soha többet nem látja majd a napot. 

A fogva tartott hercegnő és a vele kedélyesen ebédelő Mary RobinsonFotó: STRINGER/AFP

Robinson a napokban azt nyilatkozta, hogy őt átverték és fogalma sem volt róla, milyen szörnyű helyzetben van a nő, akivel ebédelt. Nem sokkal az ominózus ebéd után, 2019 áprilisában viszont Haya hercegnő újra megkereste, ezúttal azzal a hírrel, hogy ő is megszökött az Emírségekből a dubaji sejkkel közös két gyermekével együtt. Haya azt mondta, hogy miután többször is érdeklődött a sejknél Latifa hogyléte felől, érezte, hogy az uralkodó egyre inkább ellenségesen reagál, ezért úgy érezte, már ő sincs biztonságban, így április 15-én úgy döntött, hogy fogja a gyerekeit, és össze se pakol, rögtön Londonba utazik.

Mohammed bin Rashid al-Maktoum ezúttal nem a katonáival, hanem bírósági úton próbálta visszahozni a gyerekeit, a bírósági eljárás viszont visszásan sült el a számára, ugyanis ezalatt több részlet derült ki arról, hogyan szervezték meg Shamsa elrablását 18 évvel korábban. A brit bíró azt is kimondta az ügyben, hogy Latifát is elrabolták és fogva tartják azóta is. Mindez 2020 márciusában történt, ekkor Latifa barátai, mint a 2018-as szökését segítő Tiina Jauhiainen azt gondolták, ezután majd akkora lesz a nyomás Dubaj vezetőjén, hogy el kell engedniük a hercegnőt. Viszont annyi változott csak, hogy Latifa telefonja elhallgatott, a fogoly hónapok óta nem adott életjelet magáról. 

Dubaj szerint minden rendben

A nemzetközi nyomásra Dubaj napokig semmit nem reagált, majd az uralkodócsalád péntek este kiadott egy közleményt, amelyben csak annyi áll, hogy 

a családja Latifa gondját viseli, az állapota egyre javul, így remélhetőleg hamarosan újra a nyilvánosság elé léphet. Az ENSZ és több kormány által követelt bizonyítékot arról, hogy Latifa egyáltalán életben van, nem mellékeltek a közleményhez. Se videó, se kép, semmi. Annyit írtak még, hogy nagyra értékelik, hogy a nemzetközi közösség ennyire aggódik a hercegnőért, bár nyilván a sajtóban megjelent állítások nem fedik a valóságot, Latifa jó kezekben van, orvosi felügyelet alatt. 

Ez szöges ellentétben áll azzal, amit a hercegnő maga mondott korábban a videókban, vagyis nincs jó kezekben és senki nem látogatja, se jogász, se orvos, se a családja. Kenneth Roth, a Human Rights Watch nevű civil szervezet vezetője a BBC kérdésére gyenge fedősztorinak minősítette a sejk közleményét, és azt javasolta, hogy senki egy szót ne higgyen el az Emírségek nyilatkozataiból addig, amíg a hercegnő szájából nem hallottuk, hogy mi is történik vele.

A sejk, aki elől már több gyereke is megpróbált elmenekülni.Fotó: Bandar Algaloud / Saudi Kingdom/Anadolu Agency via AFP

Várhatóan marad a nemzetközi nyomás, igaz, kérdéses, hogy ez mennyire lesz kitartó. A BBC szerint pedig az eddigi nyomás is alig nevezhető annak, sőt, a lap diplomáciai szakírója “fülsüketítő csendként” jellemezte a reakciót.

A nyugati és arab országok kapcsolatát ugyanis többnyire az a dinamika jellemzi, hogy a nyugati média felháborodik az emberi jogok újabb sárba tiprásának esetein, mint Latifa hercegnő esete vagy Dzsamal Hasogdzsi meggyilkolása, a nyugati kormányfők nagyon elítélik mindezt, rázzák az ujjukat, de aztán túl sokat nem tesznek, nehogy elidegenítsék a nyugati befektetési célpontokat kereső arab milliárdokat.

A helyzet különösen súlyos Nagy-Britannia esetében, London ugyanis már jó ideje az arab befektetések egyik fő célpontja, az Emirátusok légitársasága a legnagyobb angol focicsapatok szponzora, évente egymillió brit utazik, vagy utazott egy normális évben Dubajba nyaralni, a kétoldalú kereskedelem pedig 18 milliárd fontot tesz ki évente. Így nem teljesen véletlen, hogy a brit kormány kifejezetten óvatosan áll a kérdéshez. A BBC-nek nyilatkozva Dominik Raab külügyminiszter például azt mondta, hogy nagyon aggasztónak találja a brit közmédiában megjelent felvételeket és a brit kormány ENSZ nyomozást sürget, de a kérdésre, hogy kilátásba helyezhetnek-e szankciókat az Egyesült Arab Emirátusokkal és a dubaji sejkkel szemben, csak annyit mondott, nem látja, hogy lenne elég bizonyíték ilyen döntések megalapozásához.