Kormány: Kósa azért bízott meg a csengeri örökösben, mert a zöldségesekben is meg szokás bízni, amikor lemérik az árut

Több 444 videó?
Szeretném

Miután a nyilvánosságba kikerültek Kósa Lajos örökösödési botrányának rendőrségi vallomásai, tovább dagadt a „csengeri örökösnő” ügye.  

2018-ban a Magyar Nemzet megírta, hogy Kósa Lajos közjegyző előtt vállalta el, hogy állampapírba fekteti egy csengeri háztartásbeli nő állítólagos németországi örökségét: 4,3 milliárd eurót, azaz kb. 1300 milliárd forintot. Ez a pénz több mint bármelyik magyar ember hivatalosan bevallott vagyona. 

Az elmúlt hetekben a Hvg nyilvánosságra hozta, hogy Kósa és a kamu örökös négyszer is találkoztak Svájcban. A Blikk pedig arról írt, hogy közjegyzői okiratban hatalmazta fel a csengeri örökösnőként ismert P. Mária Kósa Lajost, hogy értéktárgyakat és készpénzt szállítson neki. Az értéktárgyak közt fegyverek, ékszerek, festmények és dísztárgyak voltak. Vallomásában Kósa azt állította, nem tudott ezekről, nem látta P. Mária vagyontárgyait, és megbízást sem fogadott el. De voltak ajándékozási szerződések, amiken szerepelt az aláírása. 

Szintén a Blikk írta meg, hogy 2016 januárjában a csengeri örökösnőként ismertté vált Sz. Gáborné több ajándékozási szerződést is aláírt Kósa Lajossal, a Fidesz befolyásos politikusával, és az egyik szerződés értelmében Kósa tulajdonába került volna az egyik legnagyobb francia bank, a Credit Industrial et Commercial Bank (CIC AG) 24,09 százaléka.

Fotó: Kovács Attila/MTI/MTVA

A hétfői parlamenti vitában Csárdi Antal, az LMP képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy persze lehet egy olyan olvasata az ügynek, hogy Kósa Lajos ennyire ostoba, és elhitte, hogy valaki csak úgy mesés vagyonnal akarja megajándékozni. 

De a képviselő szerint lehet egy másik olvasata is az ügynek: Szerinte meg kéne vizsgálni, hogy mi a helyzet a befolyással üzérkedéssel. 

„Ami azt jelenti, hogy ellenszolgáltatás fejébe előnyt ígérni vagy adni.” Csárdi arra is felhívta a figyelmet, hogy a vallomásokból kiderült, hogy az egyik ajándékozási szerződéssel kapcsolatban Kósa Lajos anyja azt vallotta, hogy a szignója oda lett hamisítva. Csárdi Antal szerint a hatóságoknak mindenképpen foglalkoznia kéne azzal, hogy kinek állt érdekében a közokirathamisítás.

Az LMP képviselője arra lett volna még kíváncsi, hogy ha Kósa csupán nem annyira okos, akkor alkalmas-e a honvédelmi és rendészeti bizottság vezetésére, és érdemes-e arra, hogy részt vegyen az operatív törzs munkájában.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára zöldséges példával válaszolt a kérdésre. (Köztudott, hogy Csárdi Antal civilben zöldséges boltot is visz.) Szóval Völner Pál, fideszes államtitkár szerint Kósa esete pont olyan, mint, amikor az ember elmegy a zöldségeshez:

„Ha odamegyek egy zöldségeshez és megméri nekem az árut, amit vásároltam, elhiszem, hogy annyi az áru, és elhiszem, hogy jó minőségű. A bizalomra épül fel a társadalom.”

Tehát, amikor ön elmegy a Csarnokba és vesz egy cukkinit, plusz 1 kg zöldbabot, az pont olyan, mint amikor Kósa Lajosnak valaki valamiért csak úgy felfoghatatlanul nagy vagyont próbál ajándékozni. 

Völner ezt követően levezetés gyanánt kirázott egy bezzeg schifferezést, szemkilövetőzést, 23 millió románozás, köteles beszédezést és egy kamuvideózást. Majd így zárta le a kérdést: „Kósa Lajos pontosan a sértettje és nem az elkövetője. Megtévesztették.”