Súlyos politikai válságban van Örményország. A hadsereg vezetése lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, mire ő meg leváltotta a vezérkari főnököt. Az ellenzék és a miniszterelnök is tüntetéseket szervez.
Az örmény válság tavaly szeptemberben kezdődött, amikor kitört a háború Azerbajdzsánnal. Az azeriek hat hét alatt elfoglalták az addig örmények ellenőrizte Nagorono-Karabah tartomány jelentős részét. A háborút lezáró fegyverszünet értelmében az örmények lényegében csak a tartomány fővárosát, és egy hozzá vezető utat tarthattak meg, és azt is orosz békefenntartók ellenőrzik.
A vereség után tüntetések kezdődtek Nikol Pasenján miniszterelnök ellen, mert az ellenzék árulónak tartja a fegyverszüneti feltételek elfogadásáért. Pasenján szerint reménytelen volt a háború folytatása, ami így is több ezer ember életét követelte. Nyugati megfigyelők szerint az azeriek elsősorban drónjaiknak köszönhetően nyerték meg nagyon gyorsan a háborút.
Pasenján és a hadsereg közötti nyilatkozatháború már a héten elkezdődött azzal, hogy a kormányfő közölte, hogy a harcok idején kilőtt orosz rakétákkal a hadsereg nem volt képes eltalálni az ellenséges állásokat, és ez is a vereség oka lehetett. Az egyik főtitszt visszaszólt, hogy a rakétákat Pasenján utasításai szerint lőtték ki, mire a miniszterelnök leváltotta a főtisztet.
Csütörtök reggel a hadsereg vezetői bejelentették, hogy Pasenjánnak le kell mondania, mert az összeomlás szélére vezette az országot, mire ő meg leváltotta a vezérkari főnököt is, és felszólította a hadsereget, hogy ne kövessék a leváltott főtisztek parancsait.
Pasenján a Facebookon felszólította a híveit, hogy menjenek utcára, nehogy a hadsereg puccsot hajtson végre.
Pasenján 2018-ban utcai tüntetések nyomán vette át a kormány irányítását, és nyugatos reformokat, az oroszoktól pedig távolságtartó politikát ígért.