A járvány alatt nem volt még olyan magas a munkanélküliség, mint most

A KSH januári gyorsjelentése szerint a múlt hónapban 5 százalékosra nőtt a munkanélküliség, ami már eleve nagy, 0,8 százalékpontos emelkedést jelent, a HVG szerint viszont ha más mutatókat is figyelembe veszünk, kiderül, hogy a munkaerőpiaci helyzet rosszabb, mint a járvány alatt eddig bármikor.

A KSH Heti Monitorában az inaktívak és az alulfoglalkoztatottak aránya is szerepel, és ha őket is figyelembe vesszük, az már 476 ezer fős "munkaerőtartalékot" jelent. Az első járványhullám tavaszi csúcspontján ez 465 ezer főnél tetőzött.

Ezt a két csoportot azért érdemes figyelembe venni a munkanélküliség számításánál, mert a korlátozások miatti különleges helyzetben van, aki nem keres munkát, vagy nem tud munkába állni, és statsztikai értelemben inaktívnak minősül, pedig a szó köznapi értelmében munkanélkülinek hívnánk.

A lap arra is figyelmeztet, hogy a munkaerőpiaci helyzet valójában még ennél is rosszabb lehet, a KSH ugyanis egyelőre nem közölte a részmunkaidőben dolgozók és a ténylegesen ledolgozott órák számát. Ennek azért van jelentősége, mert sok vállalkozás részmunkaidős foglalkoztatással, szabadságolásokkal igyekszik kihúzni a járvány végéig.