Magyarországon is munkába állnak a Facebook tényellenőrei
A ruhám bőr és nem ballon,
Az arcszeszem is csak Pitralon,
De jegyezd meg jól, míg a Föld kerek,
mindig lesznek fektcsekkerek.
Kedden Magyarországon és Bulgáriában is elindítja tényellenőrző (fact checker) szolgáltatását a Facebook - jelentette be sajtótájékoztatóján a cég. A tényellenőrök feladata, hogy a Facebookon terjedő posztok valóságtartalmának ellenőrzésével javítsák a hírfolyam minőségét. A Facebook világszerte több mint 80 külső tényellenőrző partnerrel dolgozik, Európában ezek közül a párizsi bázisú AFP nemzetközi hírügynökség a legjelentősebb, így Magyarországon és Bulgáriában is az AFP alkalmazottjai ellenőrzik majd a Facebook tartalmait.
„Lengyelország, a Balkán-félsziget, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Románia után Magyarország és Bulgária csatlakozása segít az AFP-nek megerősíteni tényellenőrző hálózatát Közép-Kelet-Európában, ezáltal harcolni a dezinformáció terjesztésével szemben a kontinens e részén. Az AFP a tényellenőrzés terén is megerősíti vezető pozícióját a régióban: az ügynökség immár 17 európai országra terjed ki, és 12 különböző európai nyelven működik” - Christine Buhagiar, az AFP európai regionális igazgatója.
Mit csinál egy tényellenőr?
A tényellenőrök a Facebookon terjedő hírek és posztok valóságtartalmát vizsgálják, és ha egy hírt egészben vagy részben hamisnak bélyegeznek, akkor azok elérését csökkenti a Facebook, így kevesebb emberhez jutnak majd el. Ha egy bejegyzést hamisként jelöl meg a tényellenőr, a Facebook figyelmezteti erről a bejegyzés korábbi olvasóit és megosztóit. Az álhírek közül a legdurvábbakat, amelyek a való világban tényleges kárhoz vezethetnek, vagy erőszakos összeesküvés-elméleteket propagálnak, a Facebook eltávolítja. Amit nem távolít el, azoknál jelezni fogja, hogy a külső tényellenőrző partner szerint ez egy hamis hír, és megjeleníti majd azokat az információkat is, amik alapján a tényellenőr ezt a döntést hozta.
Azoktól a Facebook-oldalaktól és domainektől, amelyeken újra és újra megosztanak álhíreket, a Facebook elveszi a bevételszerzési és hirdetési lehetőséget, illetve az elérésüket is drasztikusan csökkenteni fogja.
A Facebook szeretne fellépni az úgynevezett clickbait, azaz kattintásvadász címek ellen is, amik azért terjednek a Facebookon, mert címükben és a leadjükben elhallgatnak valamilyen lényeges információt. Az ilyen posztok elérése kisebb lesz, ahogyan a clickbait anyagokat megosztó oldalak elérését is csökkenteni fogják.
A külső tényellenőrző partnerek azonban nem távolíthatnak el fiókokat vagy oldalakat a Facebookról, és a Facebook illetékesei többször bizonygatták, hogy a tényellenőrzés a humorra és a művészetre nem vonatkozik.
Kik a tényellenőrök?
A magyar és bolgár tényellenőrök az AFP alkalmazottjai, jelentkeztek a cég álláshirdetésére, és átestek a kiválasztási eljáráson. A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva elmondták, hogy
egy magyar és egy bolgár tényellenőr áll munkába,
de bizonygatták, hogy ez az egy-egy fő nem kevés a magyar és a bolgár nyelvterületekre, ugyanis a tényellenőrök egy nagy európai csapat tagjaiként dolgoznak majd, így a külföldön már álhírként azonosított tartalmak magyar fordításait nagyon hamar megtalálják majd.
Azért az AFP partnere, mert a cég rendelkezik a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network - IFCN) tanúsítványával. Az IFCN független szervezet, ami évente ellenőrzi az általa minősített fektcsekker vállalkozásokat. Azt vizsgálja, hogy pártatlanok-e, fair módon járnak-e el, átlátható-e a finanszírozásuk, átláthatóak-e a forrásaik, ellenőrizhetőek-e a módszereik, és becsületesek-e az esetleges korrekciókat illetően.
Mi változik a Facebookon?
A posztok megjelenésében annyi, hogy jól láthatóak lesznek azok a posztok, amiket a tényellenőrök hamisnak, részben hamisnak vagy módosítottnak bélyegeztek, bár ezekkel a posztokkal ezentúl a Facebookon és az Instagramon sem lesz könnyű találkozni, ugyanis drasztikusan csökkentik az elérésüket.
Lesz majd egy úgynevezett Kontextus-gomb is, ami felvilágosítást nyújt a hírfolyamban megjelenő cikkek forrásairól.
A Facebook ezentúl külön értesítést küld majd akkor is, ha valaki egy 90 napnál régebbi posztot szeretne megosztani, ezzel is elkerülve, hogy múltbéli eseményekről szóló tudósítások, posztok kezdjenek terjedni úgy, mintha most történtek volna.
Hogy néznek majd ki ezek az értesítések?
Így:
Mi lesz a politikusokkal?
Röviden: semmi. Hosszabban: a Facebook partnerei nem fogják ellenőrizni a politikusok posztjainak és beszédeinek valóságtartalmát, szerintük ugyanis ez az emberek és a hagyományos média dolga. Azonban a politikusok továbbra sem oszthatnak meg olyan tartalmat, ami a felhasználói irányelvekbe ütközik, és ha továbbosztanak egy olyan posztot, amire korábban már rákerült az álhír-bélyeg, akkor az a politikus oldalán is álhírként jelenik majd meg, ennek minden következményével.
A Facebook tervei szerint még ezen a héten tájékoztatóprogramot indítanak, melyben a felhasználóknak igyekeznek elmagyarázni az új funkciókat.