A kung fluzás eredménye

A 84 éves, thai származású Vicha Ratanapakdee január végén békésen sétált San Franciscóban, amikor egy fiatal férfi odarohant hozzá, és váratlanul a földre lökte. Ratanapakdee később belehalt a támadás során elszenvedett sérüléseibe. Néhány nappal később a New York-i metróban hasonlóan váratlan támadás ért egy 61 éves filippinó férfit, Noel Quintanát. Ő túlélte, de száz öltéssel kellett összevarrni az arcát, miután támadója azt fültől fülig felmetszette egy sniccerrel.

Az Amerikában lassan egy éve szaporodó, ázsiai származású emberek ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények közül ez a kettő kapta a legnagyobb visszhangot és médiafigyelmet, de hosszasan lehetne sorolni a hasonló támadásokat. Mindegyiket ugyanaz a kettősség jellemzi: egyfelől maguk az események minden előzmény nélküliek, az áldozatok csak balszerencsejükre vannak rosszkor, rossz helyen. Ugyanakkor viszont a támadások szaporodása egyáltalán nem meglepő, és egyenesen következik abból a ázsiaiak, különösen kínaiak elleni hangulatkeltésből, ami 2020 elején egyenesen a Fehér Házból indult.

Az ázsiaiak ellen irányuló gyűlölet egyáltalán nem újdonság Amerikában. Bár a feketéket diszkrimináló rasszizmus elhomályosította, ennek is voltak nagyon csúnya epizódjai. A 19. században Amerikába áramló olcsó kínai munkaerő megfékezésére hozott 1882-es törvény, ami egyszerűen megtiltotta a kínaiak számára az Egyesült Államokba bevándorlást, az ország történetének legnyíltabban idegenellenes intézkedése volt. Nem csoda, hogy az elfogadása utáni években több pogromszerű támadás érte a már Amerikában élő kínai közösségeket.

Bár ezt a törvény sokan megszegték, és illegálisan mégis bejutottak Kínából Amerikába, csak 1943-ban vonták hivatalosan vissza. Éppen akkor, amikor egy másik ázsiai közösséget ért egészen brutális jogfosztás Amerikában. A washingtoni kormány a II. világháborúban az összes japán származású amerikait potenciális ellenségként kezelte, aminek eredményeként közel 120 000 amerikai állampolgárt tartottak koncentrációs táborokban, esetenként éveken át.

Az Amerikába 2020 januárjában megérkező koronavírus kapóra jött az akkor még elnök Donald Trumpnak, aki az előző években rendszeresen kampányolt azzal, hogy a kínaiak ilyen-olyan módon Amerika leigázására készülnek. Trump és leghűségesebb emberei rendszeresen „vuhani vírusról” és „kung flu”-ról beszéltek, hogy ezzel a Kína-ellenes hangulatkeltéssel tereljék el a figyelmet arról, hogy Washington milyen katasztrofálisan kezelte azt a koronavírust, amely máig több mint félmillió amerikait ölt meg, túlnyomó többségüket még Trump elnöksége alatt.

Pontosan lehetetlen megmondani, hogy Trump szavai mennyivel fokozták Amerikában a kínaiellenes hangulatot. Az viszont tény, hogy az ázsiai származású emberek ellen elkövetett bűncselekmények 2020-ban minden korábbi rekordot megdöntöttek. Bár az FBI számai 2020-ra még nem ismertek – és gyűlöletbűncselekmények esetében az ő statisztikájuk a végső szó – helyi adatok és jogvédő szervezet összesítései alapján a növekedés egyértelmű.

2019-ben a New York-i rendőrséghez mindössze 3 feljelentés érkezett ázsiaiak ellen elkövetett gyűlöletbűncselekmények miatt, 2020-ban már 28. A Stop AAPI Hate nevű jogvédő szervezet, amely az ázsiai- és csendes-óceáni származású amerikaiak elleni bűncselekmények ellen küzd, 2020 márciusa óta több mint 3000 ilyen támadást számolt Amerika-szerte, miközben ez a szám az előző években 100 körül mozgott. A szervezet egyik alapítója szerint mivel a színesbőrű közösségeket gyakran bűnbaknak kiáltják ki válságok idején

„biztosak voltunk abban hogy gyorsan fog romlani a helyzet”.

A STOP AAPI Hate számait van, aki vitatja, de egy 16 amerikai nagyváros rendőrségi adatait felmérő kutatás szerint is ezek közül 15-ben növekedett az ázsiaiak ellen elkövetett bűncselekmények száma. A legnagyobb a növekedés az ország két partjának nagyvárosaiban, ahol a legtöbb ázsiai él: New Yorkban, Bostonban, Seattle-ben és San Joséban. Ez a növekedés azért is aggasztó, mert egyébként a gyűlöletbűncselekmények száma Amerikában egy év alatt nagyjából 7 százalékkal csökkent, de az ázsiaiak ellen elkövetett bűncselekmények száma így is növekedni tudott.

Bár a pontos számokról mindenki mást mond, abban a rendőrök és a jogvédők is egyetértenek, hogy sok támadás el sem jut a rendőrökig. Az áldozatok jelentős része olyan idős ázsiai származású amerikai, aki vagy nem bízik a hatóságokban, vagy esetleg nem is tud annyira angolul, hogy legyen bátorsága elmondani, mi történt vele.

A legtöbb erőszakos bűncselekményről Kaliforniából és New Yorkból érkezik hír, ahol egyaránt nagyjából 15 százalék az ázsiai származású lakosság aránya. De nem csak onnan.

• Helen Oh Denverben sétált, amikor két férfi fenyegetően közeledett felé. „Fertőzőtt és gusztustalan” – mondták amikor elsétáltak mellette.
• Kiwi Wongpeng az autójában ült egy piros lámpánál várakozva, amikor a mellett álló autó sofőrje mutogatni kezdett neki, hogy húzza le az ablakot. „Húzz el az országomból, ez parancs! Megöllek!” – mondta neki
• Bawi Cung egy szupermarketben vásárolt a texasi Midlandben, amikor egy férfi váratlanul felkapott egy polcról egy kést, megvágta az arcát, 6 éves gyereke arcát, 3 éves gyerekét pedig hátba szúrta. 19 éves támadójuk azt mondta, hogy azért akarta megölni a családot, mert azt gondolta, hogy ők hozták Amerikába a vírust, és éppen terjeszteni próbálták.

Ezek a támadások jelentős része még 2020 tavaszán történt, amikor különösen súlyos volt a koronavírus körüli hisztéria Amerikában. Nem sok kétség férhet ahhoz, hogy a fenti három példa klasszikus gyűlöletbűncselekmény volt. Ezt azonban nem minden esetben ilyen egyszerű eldönteni.

Az amerikai rendőrség akkor minősít egy ilyen támadást gyűlöletbűncselekménynek, ha egyértelmű, hogy az áldozat etnikai hovatartozása volt a kiváltó ok. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a támadó rasszista sértéseket ordibáljon, a bűncselekmény után arról beszéljen, hogy rasszista indítékkal támadott, vagy legyenek korábbi rasszista megnyilvánulásai.

A Vicha Ratanapakdee földre lökésével és meggyilkolásával vádolt 19 éves Antoine Wilson ügyvédje ezzel szemben azt állítja, hogy „semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Ratanapakdee etnikai hovatartozásának köze lenne a támadáshoz. Ez a szerencsétlen támadás egy kamasz mentális állapotával van csak összefüggésben, és bármilyen más magyarázat hamis, félrevezető és megosztó.”

2020 áprilisában egy New York-i férfi maró anyaggal öntött le egy 39 éves ázsiai származású nőt. Júliusban szintén New Yorkban két férfi felgyújtott egy 89 éves ázsiai nőt. A rendőrség egyik támadást sem kezeli gyűlöletbűncselekményként. Azt a támadást sem, amelyben idén februárban egy 23 éves férfi azért szúrt hátba egy idősebb ázsiai férfit, mert „nem tetszett neki, ahogy az utóbbi ránézett”. A támadó azt is hozzátette, hogy „leszúrtam, és ha meghal, meghal, én leszarom”.

A bűncselekmények pontos kategorizálásától függetlenül egyértelmű, hogy ezek a támadások nagyban csökkentik az ázsiai származású amerikaiak biztonságérzetét. Nem csak a kínai származásúakét, a támadások áldozatai közt szinte minden ázsiai nép képviselteti magát.

• „Normális esetben kimennék futni, venni valamit, enni, de most már ezt nem lehet ezt félelem nélkül csinálni. És most már vagy egy éve így érzünk, amióta látjuk, hogy mi történik a barátainkkal, az idősekkel” – nyilatkozta egyikük.
• Egy másikuk arról beszélt, hogy már a kutyáját sem meri sétáltatni: „Nagyon szomorú ez. Folyamatosan történnek ilyenek. Minden héten hallasz egy újabb hírt”.

Az egyéni félelmek mellett ott van az egész ázsiai közösség félelme is, amiről Ted Lieu, Kalifornia tajvani származású kongresszusi képviselője beszélt. „Sok ázsiai-amerikai, különösen a fiatalok számára ez az első alkalom, hogy ellenük vagy nagyszüleik ellen irányuló erőszakkal találkoznak. Nagyon felkavaró,”

A támadások kezelését, az ezekkel foglalkozó közbeszédet tovább bonyolítja, hogy akárcsak a az amerikai nagyvárosi erőszakos bűncselekményeket általában, ezeket is többnyire fiatal fekete férfiak követik el.

Amerikában a fekete és az ázsiai közösségek közt korábban is voltak összezördülések. Híres eset, amikor 1991-ben egy koreai boltos lelőtt egy fekete kamaszlányt, aminek jelentős szerepe volt abban, hogy az 1992-e Los Angeles-i zavargások során a kaliforniai város koreai negyedében különösen nagy pusztítás volt. 2014-ben pedig egy kínai származású New York-i rendőr lőtt le egy fekete férfit, amiért szokatlan módon el is ítélték. A fekete közösség akkor a gyilkosság miatt tiltakozott, a kínaiak pedig azért, mert úgy érezték, egy fehér rendőrt soha nem ítélnének egy hasonló, szolgálat közben leadott lövésért.

Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy az amerikai fekete közösséget ugyanúgy feltüzelhette Trumpék kínai-ellenes retorikája, mint a többi amerikai társadalmi csoportot, így nem meglepő, hogy ők is követnek el ilyen jellegű bűncselekményeket. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy nagyon káros lehet gyűlöletbűncselekményt kiáltani olyan esetekben, amikor nem ez az elkövető motivációja egy ázsiai áldozat elleni támadásban, mert ez még tovább mérgezheti a két közösség közötti viszonyt.

Trump távozása óta viszont az amerikai politikusok egységesen a feszültség csökkentésében érdekeltek. Bill de Blasio, New York polgármestere szerint

„Minden közösség sokat szenvedett, de az ázsiai-amerikai közösségnek külön fájdalma, külön borzalmas kihívás számukra, hogy a koronavírus okozta szenvedés tetejébe még ezzel a szörnyű diszkriminációval és gyűlölettel is szembe kell nézniük. Aki kezet mer emelni az ázsiai közösség tagjaira, meg fogja szenvedni annak következményeit.”

De Blasio kezdeményezésére New Yorkban már fel is állt az Asian Hate Crime Task Force (Ázsiai Gyűlöletbűncselekmény Akciócsoport), amely az egész városra figyel majd, de kiemelten kezeli a metrókat, ahol különösen sok támadást regisztráltak.

Alig néhány nappal januári beiktatása után Joe Biden is kiadott egy elnöki rendeletet, amiben kritizálta azokat a tisztségviselőket, akik a járványt kihasználva szították az ázsiaiak elleni gyűlöletet. Egyúttal felszólította a szövetségi hatóságokat, hogy gyűjtsenek adatokat a gyűlöletbűncselekményekről, és tegyenek meg mindent az ázsiai- és csendes-óceáni származású amerikaiak elleni rasszizmus, xenofóbia és intolerancia ellen.