• Egyre erősödik a szkepticizmus az oltások körül, mióta több olyan történet is napvilágot látott, hogy durva mellékhatásai is lehetnek a COVID-19 vakcináknak.
• Csakhogy ezek egyáltalán nem bizonyítottak, sokkal valószínűbb, hogy egy oltás után képződött vérrög vagy szívinfarktus csupán véletlen egybeesés, és nincs semmi köze a vakcinához.
• Sokkal nagyobb az esélye, hogy belehalunk magába a koronavírusba, minthogy bármiféle bajunk legyen a vakcinától, ezért nem szabad, hogy a tévhitek és a félelmek aláássák az oltási tervet.

Ausztriában, Dániában, Norvégiában, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban és Olaszországban is felfüggesztették az oltást az AstraZeneca vakcinájával, miután egy osztrák kórházban nem sokkal az oltás után elhunyt egy 49 éves ápoló akut véralvadási problémák miatt, 35 éves társa pedig tüdőembóliát kapott. Később a brit gyógyszerügynökség és az Európai Gyógyszerügynökség is cáfolta, hogy a vérrögképződést a vakcina okozhatta. Ennek ellenére rögtön kitört a pánik nemcsak az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatban, de az oltásokkal szemben is érezhetően nagyobb lett a szkepticizmus a néhol felbukkanó súlyos mellékhatások miatt. Ez pedig nagyban hátráltathatja az oltakozást és a nyájimmunitás kialakulását.

A Statnews elemzése szerint viszont nagy a valószínűsége, hogy a mellékhatásoknak titulált súlyosabb reakciók valójában csak véletlen egybeesések, amiket most felnagyít a járványhelyzet és az, hogy a vakcinákat nagyon rövid idő alatt fejlesztették ki.

Gondoljunk csak bele, hogy átlagosan hány ember hal meg naponta sztrókban, szívrohamban vagy más hirtelen jelentkező betegségben, aminek az okát gyakran meg sem lehet mondani. Ám ha mindez azután történik, hogy az adott személy megkapta valamelyik COVID-19 elleni vakcinát, akkor rögtön arra a következtetésre jutunk, hogy a vakcina a hibás, miközben attól függetlenül is megtörténhetett a baj. Szívroham például általában reggel éri az emberek többségét, mégsem teremtünk összefüggést a reggeli rutinok, például a reggelizés és a szívroham között.

Kate O'Brien, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) immunizációs, oltási és biológiai programjának igazgatója szerint azért is nagy a valószínűsége annak, hogy csupán véletlen egybeesésekről van szó, mert világszerte oltási prioritást élveznek az idősek és a nem teljesen egészséges emberek, akiknél egyébként is nagy a rizikó, hogy hirtelen történik valami, legyen az szívroham vagy vérrögképződés. Ők a legsérülékenyebb csoport, akiket bármikor bármi érhet.

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ prioritási listát kidolgozó egyik szakértője, Helen Keipp Talbot épp azért ellenezte annak idején, hogy a gyenge egészségi állapotú idősotthonok lakóit rakják az oltási lista elejére, mert ezzel akaratlanul alááshatják az oltásokba vetett bizalmat tekintve, hogy ebben a rétegben milyen gyakoriak a szívrohamok, agyvérzések és halálesetek.

Mindig is voltak allergiás reakciók az oltásoknál

A másik érv az oltások mellett, hogy a korábbi, más típusú betegségekre szolgáló oltások esetében is voltak olyan páciensek, akiknél anafilaxia, vagyis súlyos allergiás reakció jelentkezett a vakcina beadása után, tehát ez egyáltalán nem új jelenség a COVID-19 vakcináinál.

Az Egyesült Királyság több anafilaxiás esetet is jelentett a Pfizer-vakcina beadása után, az Amerikai Egyesült Államokban az oltás megkezdése óta összesen 11 ilyen eset volt. De nem csak a Pfizer vakcinája után jelentkeztek néhol súlyos allergiás reakciók, hanem például a Moderna vakcinájánál is.

Az Egyesült Államok nemzeti oltóanyag-adatbázisában három évre visszamenőleg azt lehet találni, hogy nagyon ritka az oltások után fellépő anafilaxiás sokk. Összesen 25 millió beadott oltás után mindössze 33 esetben lépett fel anafilaxiás reakció, vagyis egymillió oltásra jut 1,3 eset. A 33 ember 85 százalékának pedig eleve volt valamilyen allergiája, de a 33-ból senki sem vesztette életét az allergiás reakció miatt.

A Pfizer és a Moderna vakcinájának 74 ezer fős tesztelése során 8 esetben lépett fel anafilaxiás reakció, egy esetben a Moderna vakcinájánál úgy, hogy a páciens valójában csak placebót kapott.

Ahogy viszont egyre több embert oltanak be, egyre több jelentkező egészségügyi problémát fognak a vakcina mellékhatásaként értelmezni, de ez a néhány eset egyáltalán nem bizonyítja, hogy lenne kapcsolat a vakcina és a fellépő betegség között, arra viszont jók, hogy rontsák az oltásba vetett bizalmat.

„Nagyon jól tudjuk, hogy a téves információk sokkal gyorsabban terjednek, mint a valósak, így például ha valaki meghal Brazíliában vagy Indiában, akkor az azt követő nyilvános felháborodás bizalmatlanságot okozhat, és alááshatja az egész oltási programot” - vélekedik Steven Black, a Globális Vakcina Adathálózat társelnöke, aki szerint épp ezért globálisan kell fellépni a tévhitek ellen.

Nyilván az oltással kapcsolatos kételyeket, akkor lehet a legkönnyebben eloszlatni, ha az orvosok találnak más magyarázatot azon betegek kórképében, akik a COVID-19 egyik vakcinája után lettek rosszul. A releváns mellékhatások megkülönböztetése viszont nem egy könnyű feladat, főleg, hogy egyre több fajta vakcina kerül piacra.

Steven Black szerint még ha 1 millió emberből egynél elő is fordulnak durva mellékhatások, akkor is vállalnunk kell a kockázatot, hogy ne haljon meg több százezer ember továbbra is koronavírusban. Ő azonban úgy látja, hogy nem lesz egyszerű megértetni az emberekkel, hogy mit jelent a ritka kockázat, holott sokkal nagyobb az esélye annak, hogy valakit elüt az utcán egy autó, az emberek mégis kimennek az utcára.

Alison Buttenheim, a pennsylvaniai egyetem egyik professzora szerint azt kell megértetni valahogy az emberekkel, hogy ha például 500 ezer-ből 1 esetben lesznek súlyos mellékhatásai a vakcinának, az pont ugyanakkora kockázatot jelent, mint az, hogy belénk csapjon a villám.De a koronavírus példájánál maradva, annak, hogy belehalunk a fertőzés okozta szövődményekbe, sokkal nagyobb az esélye, mint hogy az oltástól lesz valami komolyabb bajunk.