Müller Cecília: Már szinte minden koronavírusos megbetegedést a brit variáns okoz az országban
2021 március 23., 14:48
A közép-európai járványkezelés kudarcáról ír a Financial Times
"Amikor eljön a tavasz, a Prága központjában álló Óvárosi tér általában turistáktól hemzseg. Most viszont csaknem 25 ezer fehér kereszt borítja a macskaköves burkolatot, melyet a koronavírus-járvány áldozataira emlékezve mázoltak össze aktivisták" - kezdi a közép-európai járványkezelés kudarcáról szóló összefoglalóját a Financial Times.
link
Forrás
Az apropót az adta, hogy százezer lakosra jutó 231 covidos halottjával immár Csehország a világelső a lakosságarányos halálozásban, de a térségből Magyarország és Szlovénia is az első tíz között van a toplistán, illetve Lengyelország és Szlovákia is befér a top 25-be.
A harmadik hullám gyors terjedéséért részben a korábbinál sokkal fertőzőbb és a legfrissebb kutatási eredmények alapján halálosabb B.1.1.7 jelzésű mutáció, népszerű nevén a brit variáns felel, mely Lengyelországban Adam Niedzielski egészségügyi miniszter szerint már a fertőzések nyolcvan százalékát okozza, Magyarországon pedig Müller Cecília tisztifőorvos szerint "már szinte minden koronavírusos megbetegedést".
Részben azonban a teszetosza járványügyi intézkedések is hibáztathatók. Daniel Prokop, a prágai PAQ Research alapítója szerint a csehek a harmadik hullámban ugyanúgy viselkedtek, mint a második hullám idején, "de ez most nem volt elég, mert a brit variáns jóval fertőzőbb". Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a régió sok szempontból is nehezebb helyzetben volt, mert itt a skandináv országokhoz képest sokkal gyakoribbak a többgenerációs családok, és nagyobb arányban végeznek olyan munkát a dolgozók, amit nem lehet távolból végezni. De nem lehet eltekinteni a kormányzati intézkedésektől sem, mert amíg a járvány tavaly tavaszi első hullámát a régió kormányai azonnali szigorú lezárásokkal megelőzték, azóta mindegyik kormány megpróbál egyensúlyozni a gazdasági és a járványügyi prioritások között, lazítva a korlátozásokon.
Olga Loblova, a Cambridge-i Egyetem egészségpolitikai kutatója szerint az is probléma, hogy Csehországban az első hullám idején tapasztalt hiányosságokat sem orvosolták, így nem fejlesztették fel tesztelési és kontaktkutatási kapacitásaikat.
Lengyelországban is hasonló hiányosságokra mutattak rá a szakértők. Például arra, hogy a kormány nem intézkedett a karácsonyi ünnepekre Nagy-Britanniából hazaérkezők megfelelő szűréséről, ez pedig nagyban hozzájárult a brit variáns gyors elterjedéséhez. Maria Ganczak, a Zielona Gora-i Egyetem epidemiológusa szerint a lengyel kormány populista népszerűségi intézkedései is sokat rontottak a helyzeten. Erre példaként azt hozta fel, hogy februárban a lengyel kormány a súlyosbodó járványhelyzet közepette nemhogy szigorított, hanem lazított, amikor engedélyezte a szállodák és sípályák újranyitását. "Ezt a járványügyi helyzet nem indokolta. Ez populista gesztus volt az üdülni vágyóknak" - mondta, hozzátéve, hogy "tudjuk, hogy a lezárások testileg és lelkileg is megviselik az embereket, de a stratégiákat nem érzelmekre, hanem a tudományos előrejelzésekre kéne alapozni".