Sosem leszünk gazdag ország, amíg az államból élnek a hazai vállalkozások

március 24., szerda 4:55

Magyarország még mindig az EU legszegényebb országai közé tartozik, és ha a járvány elmúltával vissza is talál a gazdaság a korábbi pályára, ez nem lesz elég a felzárkózáshoz, mert a következő tíz évben a gazdasági növekedés mértéke várhatóan csökkenni fog a kedvezőtlen demográfia (a munkaképes korú lakosság csökkenése), az automatizáció és más technológiai trendek miatt – állítják az Egyensúly Intézet szakértői, akik a magyar gazdaság dinamizálását célzó szakpolitikai javaslatcsomagot kidolgozták, és kedden bemutattak.

Zsiday Viktor közgazdász, alapkezelő, akit az intézet arra kért, hogy szakértőként véleményezze az anyagot és a felvetett kérdéseket, azt emelte ki, hogy a mostani gazdasági teljesítmény alapján Magyarország az EU déli perifériáját érheti utol. Görögországot és Portugáliát vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP-ben már körülbelül befogtuk. Más mérőszámban még őket sem, például az egy főre jutó fogyasztás csak Horvátországban és Bulgáriában alacsonyabb, mint nálunk.

A magyar gazdaság teljesítménye az utóbbi hét évben – a kormány kommunikációjával ellentétben – egyáltalán nem volt kiemelkedő. Ha figyelembe vesszük a régiós társak fejlődését – mondta Zsiday –, illetve a ciklikus hatásokat (2007 és 2013 között a magyar gazdaság nem nőtt, tehát jelentős növekedési potenciált gyűjtött), azt látjuk, hogy a régiós átlagot hozzuk, tehát az ország teljesítménye a rengeteg lehívott EU-támogatással együtt is közepesnek mondható.

(Az alapkezelő azt is kifejtette, hogy teljesen fals az a gyakran hangoztatott érv, mely szerint az EU-s támogatásokat nem csak úgy kapjuk, hanem azok járnak nekünk, mert ezzel kompenzálják a gazdag európai országok, hogy megnyitottuk előttük a piacunkat. Valójában a mi piacunk nem ér ilyen sokat, viszont nekünk nagyon sokat ér az, hogy hozzáférünk a világ legerősebb exportpiacához. Valószínűleg még akkor is megérné, ha fizetnünk kéne érte.)

A magyar gazdaság ezzel a régiós szinten közepesnek mondható teljesítménnyel is felzárkózó pályán volt eddig, de a további felzárkózás nehezen képzelhető el komoly váltás nélkül a fent említett – demográfiai és technológiai – okok miatt. A váltás pedig elsősorban az állam szerepének újragondolását és az oktatás minőségének javítását jelentheti. Mind az állam, mind az oktatás struktúrájában benne ragadtunk a XIX. századi rendszerben.

Orbán Krisztián Fotó: botost/444.hu

Orbán Krisztián befektető, az Oriens ügyvezető partnere, akit szintén szakértőként kért fel az Egyensúly Intézet javaslatok véleményezésére, azt fejtegette, hogy Magyarországon hármas osztatú gazdaság jött létre: vannak az exportra termelő multik, vannak a járadékvadászatból, állami pénzekből élő hazai vállalkozások és végül a hazai, versenypiacon működő vállalkozások. Azt látjuk, hogy az első két kategória fokozatosan megfojtja a harmadikat, a versenypiacon működő hazai cégeket, pedig ezekből épülhetne igazán erős, exportképes és magas hozzáadott értékkel termelő gazdaság.

A hazai versenypiaci vállalkozások így nem tudnak regionális multikká erősödni. Az pedig kizárt, hogy a modern kapitalista gazdaságban erős és exportképes vállalkozások nélkül a leggazdagabbak közé tudjon emelkedni az ország.

A magyar állam GDP-arányosan az EU-átlag dupláját fordítja vállalakozásoknak juttatott vissza nem térítendő támogatásokra. Gyakorlatilag ez a magyar modell lényege: nagyon sok pénzt költünk arra, hogy idecsábítsunk külföldi tőkét, ami itthon munkahelyeket hoz létre, termeli a GDP-t, de a hazai hozzáadott érték nagyon kevés. Nagyon drágán jönnek létre ezek a munkahelyek. Orbán szerint egyáltalán nem biztos, hogy szüksége van még a magyar gazdaságnak – pláne ilyen magas áron –, további külföldi tőkebefektetésekre.

Filippov Gábor történész, politológus, az intézet kutatási igazgatója mutatta be az intézet javaslatcsomagját, illetve először diagnózisát. A diagnózis legfontosabb pontjai:

  1. A magyar állam a méretéhez képes rossz teljesítményt nyújt. Rossz minőségű szolgáltatásokat ad.
  2. Sokat osztunk vissza a GDP-ből, a költségvetésünk szerkezete rossz, nem arra költünk, amire kellene.
  3. Az adórendszerünk inkoherens, a növekedés ellen hat.
  4. Az állam különösen rossz ösztönzőkkel torzítja a piaci viszonyokat. Ahol megpróbál segíteni, ott is inkább árt.
  5. A korrupció egyfajta büntetőadóként fogja vissza a gazdasági növekedést.

Az Egyensúly Intézet javaslatai szerint föl kell gyorsítani az állami szolgáltatások digitalizációját. Ebben az utóbbi években nagyot léptünk előre, de haladni kell tovább, javítani kell a szolgáltatások színvonalát.

Minél előbb készpénzmentesíteni kell a gazdaságot. A fejlett országok ebbe az irányba tartanak. Magyarországon a tranzakciók kétharmada még mindig készpénzes, ezt az évtized végéig a felére kellene csökkenteni. Ezzel jelentősen fehéríthető a gazdaság, növelhetők az adóbevételek.

Meg kell változtatni az adórendszert. Csökkenteni kell az átlagbér adóékét. A kormánykommunikációban gyakori szólam, milyen alacsony a munkát terhelő adó, ez azonban nem igaz, mert az szja tényleg jelentősen csökkent, de mindenféle egyéb jogcímeken (járulékok, illetékek) olyan sok pénzt von el az állam, hogy az átlagbér teljes adóéke 43 százalék, miközben az OECD-átlag mindössze 36 százalék.

Vissza kell szorítani az egyedi döntéseken alapuló, vissza nem térítendő vállalati támogatásokat, mert ezek torzítják a piacot, akadályozzák a nemzetközileg versenyképes hazai vállalatok létrejöttét.

(Címlapkép: Nemzetközi highline-találkozón 2013. szeptember 10-én Olaszországban. MTI Fotó: Mohai Balázs.)