Koronavírus-számok Magyarországon 05.09.
Elhunytak + 98 Σ 28 602
Kórházban - 280 Σ 3 353
Fertőzöttek + 1 145 Σ 791 709
Tesztek + 34 042 Σ 5 528 240
Egyszer oltottak + 26 819 Σ 4 288 641

A vakcina tán még a hosszú covidtól szenvedőknek is reményt adhat

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Judy Dodd tavaly tavasz óta szenvedett a hosszú covid tüneteitől, a légszomjtól, a fejfájástól, a fáradékonyságtól. Januárban kapta meg az első adagot a Pfizer/BioNTech védőoltásából, amitől annyira rosszul érezte magát, hogy alig bírták rábeszélni a második dózisra. Amikor azt megkapta, három napon át szörnyen érezte magát. Aztán a negyedik napon valami bámulatos dolog történt. "Felébredtem, és azt gondoltam, milyen gyönyörű a reggel" - mesélte a New York Timesnak.

Dodd azóta is jól érzi magát, és ezzel nincs egyedül. A Times beszámolója szerint akadnak még olyanok, akik hosszú hónapok szenvedése után az oltástól hirtelen egyre jobban kezdték érezni magukat. Elegen vannak hozzá, hogy a jelenséget már az orvosok is bizakodva kezdjék figyelni. Még akkor is, ha ebben az esetben is áll az, ami az alig több mint egy éve tanulmányozott covidbetegség esetén oly sok mással is, hogy egyelőre rendkívül kevés ismeretünk van mind a betegség lefolyásáról, mind az alkalmazott terápiák hatásosságáról.

Nagy bizonyossággal tehát egyelőre semmit se állíthatunk. Bár gyűlnek a gyakorlati tapasztalatok, a kép egyelőre vegyes. Vannak, akik Doddhoz hasonlóan jobban lettek az oltástól. Akadnak bőven olyanok, akik nem érzékeltek változást. És bizony elvétve olyanok is, akik úgy érzik, rosszabbodott az állapotuk az oltás után. "Egyelőre még túl kevés embert oltottak be ahhoz, hogy komoly ismereteink legyenek a kérdésről" - mondta a Timesnak Michael Peluso, a San Franciscó-i Egyetem (UCSF) fertőzőbetegség-szakértője, aki társaival hosszú covidban szenvedő betegeket tanulmányoz.

De már léteznek kutatások biztató eredményekkel. Igaz, ezek egyelőre kis mintás vizsgálatok. Mint például az a brit tanulmány, amely még nem esett át független ellenőrzésen, de amely szerint azok a hosszú covidtól szenvedők, akik már megkapták az oltást, jobban vannak, mint azok, akik nem. Ráadásul az oltási prioritások miatt a már oltott betegek jellemzően idősebbek, és sokkal több alapbetegségtől szenvedtek, mint az oltatlan kontrollcsoportba tartozók.

Nagyon kis mintáról beszélünk, a kutatásban mindössze 44 oltott páciens tapasztalatait összegezték. Azok azonban biztatónak tűnnek: hosszú covidos tüneteik 23 százalékában számoltak be javulásról, és csupán 5,6 százalékában romlásról. Velük szemben a még kisebb, mindössze 22 fős kontroll csoport tagjai ugyanez időben tüneteik mindössze 15 százalékában észleltek javulást, 14 százalékában romlást.

Egy ilyen kis mintás kutatásból tényleg nehéz volna messzemenő következtetéseket levonni, ugyanakkor más ez irányú felmérések is arra utalnak, hogy az oltásnak a hosszú covidra is kedvező hatása lehet. Egy szintén Nagy-Britanniában végzett felmérés 345 válaszadója közül 93 érezte jobban magát, 18 pedig végre gyógyultnak is, vagyis a felmérésben részt vevők 32 százaléka számolt be hosszú covidos tünetei javulásáról. A megkérdezettek 18 százaléka ugyanakkor állapota romlásáról számolt be, még ha a romlás mértékét enyheként is jellemezték.

Annyi bizonyos, hogy már ez alapján is érdemes vizsgálni a vakcinák hatását a hosszú covidra. A Timesnak nyilatkozó kutatók szerint már csak azért is, mert ha megértjük, hogy egyes betegeken miért segíthet a vakcina, míg másokon nem, az rávilágíthat arra is, hogy milyen okai lehetnek egyes tüneteknek. Ha pedig ezt megtudnánk, akkor már azon gondolkodhatnánk, hogyan lehet kezelni ezeket. "Elképzelhető, hogy azok a betegek, akik jól reagálnak a vakcinára, más típusú hosszú covidtól szenvednek, mint azok, akik nem" - mondta a Timesnak Adam Lauring, a Michigani Egyetem virológusa. Akiko Iwasaki, a Yale immunológusa meg már a vakcina hatásmechanizmusáról kezdett elmélkedni: szerinte az lehet, hogy az oltás után termelődő antitestek megtámadják a vírusmaradványokat, melyek akár okozói is lehetnek a hosszú covidnak. Ha valóban ez áll a háttérben, az jó hír, ugyanis azt jelenti, hogy a vakcina tartósan is gyógyíthatja a betegséget.

Iwasaki szerint a vakcina ideig-óráig azokon is segíthet, akiknél nem a szervezetben keringő vírusmaradványok okozzák a hosszú covidot, hanem szervezetük túlzott immunreakciója. Ám ez esetben a jótékony hatás átmeneti lehet csak, legalábbis más autoimmunbetegségek tapasztalatai alapján idővel újra jelentkezhetnek a tüneteik.

Eric Topol, a San Diegó-i Scripps Kutatóintézet molekulárisorvoslás-professzora szerint "lehet valami" abban, hogy a vakcinák segítenek a hosszú covidban szenvedőkön, de egyelőre sejtésünk se lehet róla, hogy valójában mekkora hányadukon. Ezért ő most műszeres vizsgálatokba kezd a hatás mérésére. Mint mondta, a betegek akár a placebóhatástól is jobban érezhetik magukat, ám az nem fogja százról a normális hatvan közelébe csökkenteni a pulzusukat. Ezért ő ilyen mérhető fiziológiai tünetekre koncentrálna a kutatásában.

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.