Chile megmutatta mi történik, ha egy ország akkor nyit, amikor még nem oltottak be elég embert

• Chilében azt hitték, túl vannak a nehezén.
• A húszmilliós latin-amerikai ország februárban úgy felpörgette az oltási programját, hogy az egész világ a csodájára járt.
• Márciusban viszont már rekordokat döntöttek az ország fertőzési adatai, és ismét szigorú zárás vált szükségessé.
• Chile így már inkább negatív példa a világban: ez történik, ha egy ország túl korán kezd el nyitni.

Március második felében Chile lakosságának közel kétharmada, 14 millió ember volt kénytelen ismét bezárkózni. Újra bezártak az iskolák, és az ország egyes régiói közt is csak alapos indokkal lehet utazni.

A járvány egy éve alatt sok ország volt kénytelen a lazítások után visszaszigorítani a járványügyi intézkedéseit, Chile esete azonban azért különleges, mert az országban március végéig a lakosság több mint egyharmada már megkapott legalább egy dózis vakcinát. Ennél az egész világon csak Izrael és Nagy-Britannia állnak jobban a méretesebb országok közül. Magyarország lakosságának valamivel több mint 20 százaléka kapott eddig legalább egy oltást.

A chileiek olyan jól haladtak az oltási programjukkal, hogy februárban még körbeünnepelte az országot a nemzetközi sajtó.

Chile az apró Uruguay mögött Dél-Amerika legjómódúbb országa, ahol kifejezetten büszkék arra, hogy a különböző állami szervek és az egészségügyi rendszer mérföldekkel jobban teljesítenek, mint a kontinens legtöbb országában.

Chilébe december végén érkeztek meg az első vakcinaszállítmányok a Pfizertől. Ezeket elsősorban az egészségügyben dolgozók beoltására használták fel. A kormány közben leszerződött Kínával a Sinovac nevű vakcinára, amiből nagy mennyiség érkezett az országba, és 2021 elején a Pfizer is tudott újabb dózisokat szállítani.

Ezeknek a készleteknek köszönhetően az országban február elején indult be a tömeges oltási kampány, amit úgy felpörgettek, hogy naponta 225 000 dózist is be tudtak adni. Olyan jól haladt a program, hogy Chile vezetése már arról beszélt, júniusra az ország 80 százaléka kaphatja meg a vakcináknak köszönhetően a teljes immunitást.

De hiába a világviszonylatban is kiemelkedően sok oltás, február végén elkezdett emelkedni a chilei fertőzések száma. Március végén már naponta több új fertőzöttet jelentettek, mint 2020 júniusában, amikor Chilében az első járványhullám tombolt. (A déli féltekén a fordított évszakoknak köszönhetően máshogy alakultak a járvány hullámai, Chilében 2020 telén, azaz júniusban volt az első hullám a csúcson, a mostani felfutást pedig ők második hullámként tartják számon.)

Március végén már a halálozási adatok is meglódultak felfelé, és bár még nem érték el a tavaly júniusi csúcsokat, a tendencia aggasztó. Március 31-én a Chilében elvégzett koronavírus-tesztek 13,8 százaléka lett pozitív, ami a drámai magyar adatoktól ugyan elmarad, de így is gyakorlatilag szabadon tomboló járványt jelez. A transzparens chilei adatközlés szerint az országban 2700-an vannak koronavírussal intenzív osztályon, és már csak az intenzíves ágyak kevesebb mint 5 százaléka szabad az országban.

Ahogy mindenhol a világban, ahol már a brit és a brazil vírusvariánsok fertőznek, Chilében is egyre fiatalabbak a betegek és a halottak. A chilei kormánynak dolgozó egyik epidemiológus a Guardiannak azt mondta, hogy:

„Szemben a korábbiakkal, most már a fiatalok között is vannak súlyos eseteink, és úgy érzem, sokan elbízták magukat a nyár végére, amikor azt látták, hogy milyen jól haladunk az oltással. (...) Az a baj, hogy a kormány kommunikációja sem volt egységes az ügyben. Miközben az egészségügyi minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenki vigyázzon magára, a gazdasági miniszter kaszinókat, edzőtermeket és mozikat nyitott meg”.

A fertőzések felfutásában annak is nagy szerepe volt, hogy a 2020-as szigorú intézkedések után idén januárban és februárban, amikor a chileiek a meleg hónapokat kihasználva szeretnek nyaralni menni, a kormány engedélyezte az utazást, akár külföldre is. A mobilitási adatok azt mutatták, hogy a chileiek éltek is ezzel a lehetőséggel, ebben a két hónapban tényleg nagyon sokan utaztak az országon belül.

A kormány nemcsak a kaszinókat és az edzőtermeket, hanem a saját szakértőinek tanácsa ellenére a bevásárlóközpontokat, éttermeket, templomokat és iskolákat is újranyitotta március 1-től, ami mind hozzájárult a chilei járvány második hullámának felerősödéséhez.

A hosszas lezárásokba belefáradt emberek szabadságvágyát persze meg lehet érteni, de a nekik köszönhetően szaporodó fertőzések úgy leterhelik a chilei kórházakat, hogy ezek dolgozói nem bírják a tempót. A New York Timesnak nyilatkozó orvos szerint a chilei egészségügyi szakemberek 20-30 százaléka hagyta ott ideiglenesen a munkahelyét, annyira elfáradtak, és sokan közülük már komoly mentális problémákkal küzdenek.

A chilei helyzet súlyosságát az is jól mutatja, hogy Sebastian Piñera elnök a hétvégén arra kérte a kongresszust, hogy halasszák el azt a szavazást, amellyel az ország tervezett új alkotmányainak szerzőit választanák meg.

Egy NBC-nek nyilatkozó chilei orvosszakértő szerint az országban úgy számolnak, hogy a következő hetekben még mindenképpen nőni fog az új fertőzöttek száma, ami minden korábbinál nagyobb terhet rakhat az ország egészségügyi ellátórendszerére. Reményei szerint április közepétől fog csökkenni az új fertőzöttek száma – tehát két és fél hónappal a tömeges oltási kampány kezdete után, amikor már az ország közel fele megkapott legalább egy dózis vakcinát. De ez is csak egy reményteli jóslat.

(Források: Guardian, Economist, NBC, New York Times, Emol)