Egy Magyarországon élő jókedvű lengyel visszaszól a 444 szerzőjét a lengyelek nevében gyalázó Bayer Zsoltnak

Olyan jó kedvem volt, hogy egy pillanatra elfelejtettem, milyen országban élek, ezért szó szerint vigyorogva adtam le a lengyel-magyar barátság hivatalos napjára, március 23-ra a “Magyar, lengyel két jó barát, kiröhögi a nyomorát” című cikkemet. A cikk egy hazájában legendás - és nagyon vicces - kortárs lengyel karikaturista munkáival ismerteti meg a magyar olvasókat, és arról szól, hogy bár a két ország parlamentjei által megszavazott barátságnap gyanúsan hivatalos, emiatt kamuszagú dolog, a pozitív kapcsolat mégis tényleg létezik a két nép között. És olyasmikben érhető tetten, hogy például hasonló dolgokon tudtunk nevetni. Mint mondjuk Marek Rackowski humoros, önironikus rajzai. Eszembe se jutott, hogy pont ebből lenne bármi, hiszen a téma pozitív volt, a hangvétel lelkes, a rajzok zseniálisak, és az egész témát eleve lengyelek dobták fel.

Ehhez képest Bayer Zsolt igen hosszú, gyalázkodó cikkben reagált rá a Magyar Nemzetben, amiben nem is az hökkentett meg, hogy az elején a harmincas-negyvenes évek undorító állatos hasonlatokkal operáló német nemzetszocialista sajtójának stílusában gyaláz engem, úgyis mint “mindent összeken saját magával. Mint a területét vizeletével kijelölő róka vagy a bűzmirigyével összekenő borz. Vannak korok, amelyekben ezeket eltakarítják. (...) Így kénytelenek vagyunk együtt élni Szilyvel is.”. Az, hogy Bayer újságírók kártevőszerű kiirtásáról fantáziál karikatúraajánló cikkek miatt, az ő problémája és a kormánysajtóé. Ami meglepett, az az, hogy ezek után rengeteg flekkben hozott fel példákat a lengyel-magyar közös történelem szomorú és tragikus eseményeire, mintha bárki kétségbe vonta volna, hogy történtek ilyenek.

És amikor talán elszontyolodtam volna, hogy úristen, mi van itt emberek fejében, válaszcikkel jelentkezett egy Magyarországon élő lengyel, Jerzy Celichowski, amiben a magyarokat jól ismerő és kedvelő lengyelként szólítja meg a lengyelek fogadatlan prókátorát. Íme Celichowski írása, ami nem fordítás, hanem ilyen jól megtanult magyarul:

Bayer Zsolt “Történelemoktatás Szily László részére” címmel hosszú tárcát írt Szily “Magyar, lengyel két jó barát, kiröhögi a nyomorát” című cikkéből kivett négy mondatáról. Kár, hogy nem vette észre a szöveg fennmaradó részét.

Mi történt? Szily cikke Marek Raczkowski, az egyik legeredetibb és legismertebb lengyel sajtókarikaturista személyét és munkáját mutatta be, ami korábban Magyarországon ismeretlen volt. A szöveg a lengyel-magyar barátság hivatalos napján jelent meg, ami apropója volt a publikációnak, lehetőséget adva a magyar olvasóknak, hogy megismerjék a kortárs lengyel kultúra egyik elemét - és röhögjenek egyet a művész rajzain.

Bayert felháborította a röhögés lehetősége a lengyel-magyar kapcsolatokban. Olyan, a lengyeleket és a magyarokat összekötő eseményeket idézett fel, amelyek a nagypolitikához és a háborúkhoz kapcsolódtak – és mindegyik komoly. Szerinte ilyen a lengyel-magyar barátság.

Véleményem szerint kicsit más a helyzet. A lengyelek és magyarok közötti szimpátiát gyakran valami kevésbé fennkölt, talán mindennaposabb, esetleg a kultúrához kapcsolódó dolog keltheti fel, vagy ösztönözheti jobban. Inkább, mint egy többé-kevésbé távoli múltbeli szereplő vagy esemény. 

Sok magyart a lengyelországi stoppolás vagy a lengyel jazz tett lengyelrajongóvá, valamivel később pedig a lengyel filmek vagy színház élménye volt ilyen. Manapság olyan személyek, mint Raczkowski tehetik ismét coollá Lengyelországot sok magyar szemében, az intelligens rajzaikkal .

Természetesen valószínűleg nem mindenkinek fog tetszeni Marek Raczkowski, de ez a helyzet Lengyelországban is. Sem a lengyelek, sem a magyarok nem egyformák, sokféleképpen lehet valaki lengyel vagy magyar. Lehet ezt úgy fogalmazni, hogy egyeseket Szent Kinga nyűgöz le, másokat Raczkowski nevettet.

Lengyelként hálás vagyok a 444.hu-nak és személyesen Szily Lászlónak, hogy Marek Raczkowskit bemutatta a magyar olvasóknak. Biztos vagyok benne, hogy ennek köszönhetően több olyan ember lesz, aki Lengyelországra pozitívan asszociál most. Magyar, lengyel, két jó barát, értik egymás humorát.

Jerzy Celichowski