Pfizer, Szputnyik, Sinopharm – mennyire védenek a vakcinák a brit és a dél-afrikai variáns ellen?
2021 március 31., 12:53
Hadházy Ákos megpróbálta megtudni, hogy hányan fertőződtek meg az oltás megkapása után, de nem kapott rá választ
Ismét kérdéssel fordult Müller Cecília országos tiszti főorvoshoz Hadházy Ákos. Az országgyűlési képviselő arra lett volna kíváncsi, hogy „a koronavírus elleni oltást felvettek közül hányan betegedtek meg Covidban az elmúlt 3 hétben (2021. február 10. óta)?”
Mint lapunknak elmondta, ő oltáspárti, de azt gyanítja, hogy azok megszervezésével komoly gondok akadnak, és a túlzsúfolt oltóközpontok potenciális gócpontok.
A kérdést március 2-án küldte el, ma kapott rá „választ”. Ebben Müller Cecília azt írta, hogy „a koronavírus-járvány elleni oltásokkal kapcsolatban az Operatív Törzs rendszeres tájékoztatást ad a veszélyhelyzet fennállása alatt sajtótájékoztatókon, a képviselők számára pedig a Kormány az Országgyűlésben is tájékoztatást nyújt a védekezésről. Amennyiben további információra lenne szüksége, javaslom, hogy kérdéseit az Országgyűlés Házszabálya szerint az Országgyűlésről szóló XXXVI. 42 § (9.) bekezdése alapján írásbeli választ igénylő kérdés formájában nyújtsa be”.
Hadházy szerint Müller Cecíliának az Országgyűlésről szóló törvény 98. paragrafusa alapján kötelessége lenne válaszolni parlamenti képviselő megkeresésére, ezt mégsem tette meg.
A Müller által felajánlott megoldás - az írásban a miniszterekhez benyújtott kérdések - teljes zsákutca. Legalábbis Rétvári Bencétől, az Emmi államtitkárától az ilyen próbálkozások esetén Hadházy a válaszok helyett rendre azt kapja meg, hogy a baloldalra nem lehet számítani a járványkezelésben.
Romániában egyébként Valeriu Gheorghita katonaorvos, az oltási kampány koordinátora éppen a héten árulta el, hogy az eddig beoltott kétmillió ember közül 13 416-an mégis megfertőződtek, miután megkapták az első adag vakcinát, 1859-en pedig annak ellenére kapták el a fertőzést, hogy mindkét adagot megkapták.
Ez egyébként olyan adat, ami figyelmeztető lehet. Az oltás ugyanis nem ad azonnali és teljes védelmet, vakcinánként változik, hogy mennyi idő alatt, és milyen hatásfokkal alakít ki immunitást a szervezetben, megvéd-e a megfertőződéstől vagy csak a súlyosabb következményektől. A Magyarországon jelenleg használt vakcináknál a második adag után ígérnek a gyártók nagyfokú védelmet, akkor is eltérő időpontokban. A Pfizernél a második dózis beadása után 7. nappal, a Modernánál, Sinopharmnál, Astránál 14-15 nappal, a Szputnyiknál 14-21 nappal a második adagot követően. Előtte is kialakulhat már bizonyos fokú védettség, és vannak biztató kutatási eredmények arról, hogy már akár az első oltás után 2-3 héttel is észrevehető mennyiségű antitest keletkezik a szervezetben, de ekkor még alacsonyabb a védettség.