A legtöbb családban általában örömteli esemény, ha a gyerek betölti a 18-at és rendelkezhet saját élete felett, de a súlyosan fogyatékos gyerekeket nevelő családokban a 18. életév betöltése egy rémálomba illő ügyintézést jelent értetlenkedő ügyintézőkkel, temérdek papírmunkával és megalázó helyzetekkel.

Farkas Krisztina évek óta egyedül, néha a volt férje, László segítségével neveli a halmozottan sérült fiát, Ágostont, aki január 18-án lett 18 éves. Ágoston épp az édesapjával ebédel, amikor megérkezünk a budapesti lakásukba, ahol Krisztina már mindenféle hivatalos dokumentumot, levelet kiterítetett az asztalra, hogy megmutassa mivel telnek a napjai, mióta a fia betöltötte a 18-at.

Ahogy minden ember életében, Ágoston esetében is több mindent vont maga után az, hogy felnőtt lett: új személyi igazolványt kell csináltatni, új háziorvost keresni, más segélyek és jogszabályok vonatkoztak rá, mint gyerekként. Csakhogy ez a súlyosan fogyatékossággal élőknél egy végeláthatatlan tortúra, mivel hivatalosan már saját maguknak kellene eljárni az ügyeikben, de állapotuknál fogva erre nyilvánvalóan nem képesek, az ügyintézők azonban ezen 2021-ben is képesek meglepődni.

Érti egyáltalán a kisfiú, miről van szó?

„A születésnapján mentünk el személyigazolványt csináltatni a kormányhivatalba, Ágoston is jött velünk, és én azt gondoltam, hogy ez milyen egy cuki dolog lesz. Aztán egyszer csak mondták, hogy akkor írja alá a papírt Ágoston. Mondtam, hogy nem tud aláírni, mire összeszaladtak az ügyintézők és értetlenül pislogtak, hogy a halmozottan fogyatékos fiam nem tud aláírni” - meséli Krisztina.

Az ügyintézők hosszasan tanakodtak, Krisztina pedig nem értette, hogy miért nem írhat alá, ahogy eddig is ő intézett minden ügyet Ágoston nevében, és ha egy nappal korábban, vagyis a születésnapja előtt érkeztek volna, akkor még alá tudta volna ő is írni a papírt.

„Ha tegnap jövünk, akkor még aláírhatom, ma már nem. Január 17-én még én és az apja vagyunk Ágoston mindene, a törvényes képviselői, január 18-án már senkik vagyunk” - mondja.

Hosszas nyűglődés után az ügyintéző elmondta, hogy kitölthetnek egy másik kérvényt, de akkor Ágostonnak 8 napig nem lesz személyigazolványa. Krisztina ekkor már eljutott arra a szintre, hogy ezt se bánta volna, de az ügyintéző végül bepánikolt, hogy nem engedheti el őket így.

„Ekkor meghallottam, hogy mellettünk egy analfabéta hajléktalannak megengedték, hogy aláírás helyett írjon három X-et, mert se olvasni, se írni nem tudott, de elmondta, hogy azok az ő adatai. Ezen aztán nagyon felhúztam magam. Neki joga van három X-szel dokumentumot szerezni, a gyereknek meg nincs?” - mondja Krisztina.

Ágoston alternatív eszközök, digitális képek segítségével tud kommunikálni, de Krisztina nem számított arra, hogy ilyen helyzetbe fognak kerülni a kormányhivatalban, ezért nem készítette fel a fiát arra, hogy hogyan tudná igazolni, hogy a dokumentumon szereplő adatok az ő adatai.

„Összefutottak megint ott az osztályon, és az volt a legdurvább, amikor az egyik ügyintéző megkérdezte: egyáltalán érti a kisfiú, hogy miről van szó?”

Végül Krisztina csak aláírt egy papírt, hogy voltak ügyet intézni, két nappal később pedig a postás kivitte Ágoston új személyigazolványát. Aláírás nélkül.

Pert kell indítania a saját fia ellen

Ahhoz, hogy Ágoston helyett Krisztina tudjon ügyeket intézni, előbb a fiút gondnokság alá kell helyezni.

„Ehhez nekem indítanom kell egy gondnokság alá helyezési pert, amiben én vagyok a felperes, Ágoston pedig az alperes, és erről két tárgyalás is lesz. Én 18 évig védtem és óvtam őt, majd most az állam által kirendelt ügyvéd fogja megvédeni velem szemben. Ha ebbe belegondolok, akkor kifordul a gyomrom” - mondja.

Krisztináék egyelőre még csak a beadványok kitöltésénél járnak, de abban bíznak, hogy már az első tárgyalás után, ahol iratbetekintés lesz, megkapják a volt férjével együtt az átmeneti gondnokságot, és el tudnak kezdeni ügyet intézni. Csakhogy most a koronavírus miatt a bíróságok sem üzemelnek.

Addig is viszont egy csomó ügy áll, amelyeket hivatalosan Ágostonnak kellene elintéznie.

Betöltötte a 18-at? Akkor már nem fogyatékossággal élő

Krisztina a Magyar Államkincstártól kapott az elmúlt hónapokban összesen öt levelet. Az első azért érkezett tavaly júniusban, mert Ágoston nővére leérettségizett, ezért kaptak értesítőt arról, hogy számára megszüntették a családi pótlékot, de Ágostonnak továbbra is jár, hiszen ekkor még csak 17 éves volt. Később azért kaptak levelet, mert meghackelték az Államkincstár rendszerét, ezért minden adatot újra meg kellett adni. Szeptemberben újra kaptak egy levelet arról, hogy Ágostonnak megszüntetik a családi pótlékot, mert Krisztina nem íratta be iskolába. Csakhogy Ágostonnak az állapota miatt iskola nélkül is járna a családi pótlék. Ezt az Államkincstár nagy nehezen el is ismerte, újra küldték a családi pótlékot. Csakhogy januárban újra levelet küldtek arról, hogy mivel Ágoston betöltötte a 18-at, ezért megszüntetik a családi pótlékot.

„Szerettem volna megtudni, hogy miért szüntették meg, mert én úgy tudtam, hogy 23 éves korig jár a családi pótlék, mivel Ágoston tartósan beteg és semmi más nem történt, csak 18 éves lett. Rengeteg e-mailt írtam, telefonáltam és időpontot kértem az Államkincstárnál. Mire nagy nehezen kiderült, hogy a családi pótlék valóban jár, de mivel betöltötte a 18-at és nem jár már iskolába, ezért egészségügyi ellátás már nem” - magyarázza Krisztina.

Az egészségügyi ellátás eddig az iskoláztatáshoz kapcsolódóan járt, ezután pedig fogyatékossági támogatást kell igényelni ahhoz, hogy Ágoston kaphasson egészségügyi ellátást. A fogyatékossági támogatást viszont már csak Ágoston igényelhetne, mert betöltötte a 18-at. Tehát patthelyzet állt elő, mert Krisztina már nem jogosult, hogy a nevében kérvényezze.

„Felhívtam az Államkincstárt, hogy megkérdezzem, nem lehet-e valamit tenni, mert a halmozottan sérült fiam nem tudja kérvényezni a támogatást. Erre az ügyintéző azt mondta, hogy írjon Ágoston akkor egy meghatalmazást, hogy eljárhassak helyette. Ekkor már azon gondolkodtam, hogy vajon nem tudja az ügyintéző, hogy mit jelent a halmozottan fogyatékos? Küldjek neki képet vagy magyarázzam el, hogy Ágoston nem ír, nem beszél?” - meséli.

Az ügyintéző ezután azt javasolta neki, hogy odaadja a kérelmet, otthon pedig Krisztina írja alá bal kézzel, mintha Ágoston írta volna. Krisztina számára azonban ez nem volt opció, így most amíg nincs egészségügyi ellátása Ágostonnak, havonta 8 ezer forintot fizet a NAV-nak, amiről buzgón csekket is küldtek.

Nem csak fogyatékossági támogatást nem tud Ágoston 18. születésnapjától kezdve igényelni Krisztina, de hivatalosan még a gyógyszereit sem vehetné fel a gyógyszertárban, sőt a leveleit sem vehetné át.

„Most már minden levelet a saját nevén kap, és nekem attól kell feszülni, hogy a postás elég jófej és elég nagy borravalót adok, hogy odaadja a levelet” - mondja.

Ágostonnak rokkantsági járadék is járna, de egyelőre ezt sem lehet igényelni, amíg nincs gondnokság alá helyezve. Ugyanígy a rokkantaknak járó parkolási igazolványt sem kaphat, noha eddig sem ő vezette az autót, és ezután sem ő fogja.

Még a tartós betegségéről szóló papír sem ér már semmit, miután betöltötte a 18-at.„A neurológus készített gyerekkorában egy papírt arról, hogy tartósan beteg, amit minden ügyintézésnél fel lehetett mutatni, hogy igazoljam az állapotát. 18 éves koráig, mert utána biztos meggyógyul a gyerek. Az Államkincstárban azt mondták, hogy ezt most már el lehet tépni, újat kell igényelni. Az új felnőtt háziorvosunk 5 hét alatt írt egy orvosi beutalót, amivel majd elmegyünk a szakértői bizottsághoz, akihez nem is kell személyesen elmenni, mert az előző papírokból fogja megírni azt a papírt, ami ezentúl igazolni fogja az állapotát” - magyarázza Krisztina.

Az állam valamiért azt gondolja, hogy 18 éves kora után Ágostonnak egyszer használatos alátétre sem lesz szüksége, ezért ezt is újra kell igényelni. Eddig a gyermekorvos írta fel, most azonban csak sebész vagy ortopéd orvos javaslatára írhatja fel Ágoston új háziorvosa, tehát Ágostonnak most el kell mennie sebészhez vagy ortopéd orvoshoz, hogy megállapítsák ugyanazt, amit már évekkel ezelőtt valaki más megállapított.

Krisztina szerint az a legnagyobb probléma, hogy nincs tájékoztatás arról, hogy mi a teendő, ha a gyerek betölti a 18-at, és mindent csak sokadik telefonhívásra és sokadik bosszankodásra lehet kideríteni. Szerinte az is jogosan elvárható lenne, hogy az Államkincstár küldjön értesítőt néhány hónnappal azelőtt, hogy megszüntetik a járulékokat, hogy legyen idő elintézni a gondnokság alá helyezést.