Kivégzett nyilas háborús bűnösöket szerepeltet történelmi forrásként a közszolgálati hirado.hu

  • Egy történelmi ismertterjesztő cikkben kommentár nélkül idéz hiteles történelmi forrásként nyilas háborús bűnösök által szerkesztett szélsőséges lapokat a hirado.hu. Ráadásul címbe emelik a népirtásokat támogató szélsőjobboldali sajtó egyik 1944-ben előszeretettel használt kifejezését.

Olvasónk, György hívta fel a figyelmemet a hirado.hu április 3-án közölt, Hetvenhét éve érte Budapestet az első “terrorbombázás” című cikkére. Az ismeretterjesztő jellegű írás a II. világháborús szövetséges haderő 1944-es szőnyegbombázásait idézi fel a magyar fővárosban. 

Az első, azonnal feltűnő furcsaság, hogy a cikk a címébe emeli azt a “terrorbombázás” kifejezést, amit magában a cikkben később három helyen is “terrortámadás” formában használnak idézetek részeként. Ez azért meglepő, mert ez a náci-szövetséges magyar vezetés hivatalos formulája volt a szövetséges bombázótámadásokra, amit a cikk egy helyen meg is említ. Ennek ellenére a 2021-es közszolgálati cikk lényegében magáévá teszi ezt az 1944-es minősítést, amennyiben a felhasznált idézetekben többször is terrortámadásként hivatkozik az amerikaik és britek náciellenes hadműveleteire, anélkül, hogy egyszer is világosan kimondaná, hogy az angolszász csapatok a valóságban nem intéztek terrortámadásokat Magyarország ellen.

Az írásban mindeközben hiteles forrásként jelenik meg több, még a kor mércéje szerint is szélsőséges újság és szerkesztő. Ez annál ironikusabb, mert pont a cikkben elsőként idézett Uj Nemzedék című napilap hivatkozott, 1944. április 4-i számában írtak arról is, hogy a belügyminiszter éppen aznap tiltott be öt, Budapesten kiadott napilapot, így a Magyar Nemzetet, a Népszavát, az Esti Kurírt, a 8 órai újságot és az Ujságot. A hirado.hu cikke úgy idézget hosszasan a még ezután is megjelenő, vagyis definíció szerint durván cenzúrázott sajtótermékekből, hogy meg sem említi, hogy ezeket emiatt mennyire lehet bármilyen - főleg katonai - témában hiteles történelmi forrásnak tekinteni.

Ezek között a teljes természetességgel idézett újságok között szerepel például az a Függetlenség című napilap, aminek a főszerkesztője ekkor az 1946-ban háborús bűnösként kivégzett Kolosváry-Borcsa Mihály volt. A hirhedt fajvédő újságíróból lett politikus a népirtó magyar kormányok - így a Szálasi-kormány - egyik fő propagandistája volt, aki a cikkben felidézett április eleji bombázások után alig két hónappal egy filmen is megörökített akció keretében magyar és külföldi, zsidó származású írók félmillió darab könyvét daráltatta le a budafoki Első Magyar Kartonlemezgyár zúzómalmában

A hirado.hu cikkében forrásként szerepel egy fotó formájában annak az Esti Ujságnak a címlapja is, aminek Rajniss Ferenc, a vallási kérdésekre különösen érzékeny Szálasi-kormány későbbi vallásügyi minisztere volt a főszerkesztője. A nyíltan nemzetiszocialista Rajnisst is háborús bűnösként végezték ki 46-ban.

A hirado.hu eljárása, vagyis a szélsőséges, fajvédő és cenzúrázott források kommentár nélküli felhasználása az ismeretterjesztő cikkben azért is meghökkentő, mert az írásban egy helyen egyébként megemlítik, hogy az amerikai szőnyegbombázások célja a vasúti hálózat, a hadiipar és az olajipar megsemmisítése volt. 

Vagyis a számos polgári áldozat ellenére szó sem volt terrortámadásokról, hiszen katonai szempontból kiemelten fontos célpontokat támadtak, amivel az utolsó hónapjait élő náci hadigépezet olaj- és üzemanyagellátását igyekeztek megszakítani. 

Nem igazán érthető, hogy a hirado.hu cikke az 1944-as magyar terminológia reflektálatlan felidézésével - akár direkt, akár akaratlanul - miért kelt olyan hangulatot, mintha az angolszász szövetséges csapatok célja a magyar polgári lakosság elleni terrorhadjárat lett volna. Miközben sajnos több, mindenki által ismert példa mutatja, hogy milyen volt az amikor a szövetségesek valóban terrorbombázást hajtottak végre polgári lakosok ellen, mondjuk Drezdában. És miközben a szőnyegbombázások tényleg rettenetes, több tízezer ártalan magyar életét követelő, 2021-ben is felidézendő események voltak.