Saját tulajdonosaikkal bontatják le a Fertő-tavi cölöpházakat

április 8., csütörtök 12:30

Hosszú riportban számol be a Fertő-tavi építkezésről az osztrák der Standard. Magyarország második legnagyobb tavának fejlesztésére 2016-ban irányzott elő 7,9 milliárd forintot a kormány, majd ezt az összeget előbb 2019-ben 23,2 milliárdra, míg végül 32 milliárd forintra emelték. Az Átlátszó két éve egy hosszú anyagban mutatta be, hogy miről szól ez a beruházás.

A tervek szerint épül majd egy ökocentrum, sportközpont, kikötő, 100 ágyas szálloda, vendégházak, kemping, étterem, új strand és kikötő, hogy minél több turistát csábítsanak ide, és készül egy 880 férőhelyes parkoló is - írták akkor.

A helyiek pedig azt mondták az Átlátszónak, hogy eleve azért indult a beruházás, mert Orbán Ráhel pár éve Fertőrákoson volt vitorlázni, és megtetszett neki a hely. A projektért ugyanis a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felelt, amelyben a miniszterelnök lánya is érdekelt. Az MTÜ volt a tulajdonosa a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. nevű cégnek, amely a konkrét munkákat koordinálja, és amelynek egy helyi KDNP-s politikus, a fertőszentmiklósi Kárpáti Béla a vezérigazgatója.

A mai Standard cikk előzménye még, hogy a kormány egyszer már, a tavalyi év során leállította a projektet, épp akkoriban, amikor húsz ország harminc civil szervezete írt közös tiltakozó levelet a Fertő-tó, Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize védelmében az UNESCO-nak. Ezután a feladatot elvették a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnökhöz tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-től, és átadták Gulyás Gergely miniszternek.

Végül 2020 októberében a lakossági ellenállással, sőt, az időközben emiatt elindult kötelezettségszegési eljárással nem törődve, 32-ről 9 milliárd forintra csökkentve a rászánt forrást, de megindult az építkezés.Ebből a pénzből egyelőre egy 813 vitorlásnak és 500 csónaknak helyet adó hatalmas kikötő épül meg. A kivitelező pedig az lett, akit két éve még csak sejtettek a helyiek: a Mészáros és Mészáros Kft. Az nem világos, hogy a szállodáról és a hozzá kapcsolódó építkezésekről végleg lemondtak-e, a Standard írása viszont abból indul ki, hogy nem.

Nádas a Fertõ-Hanság Nemzeti Parkban, az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Fertõ kultúrtáji területen. Fotó: Nyikos Péter/MTI/MTVA

A cikk bemutat egy rejtélyes férfi által készített drónvideót arról, hogy most hogy néz ki a védett terület. Az osztrák lap is kiemeli, hogy Magyarországon tilos az engedély nélküli drónfelvétel készítése, ezért nem tudni a nevét a videó tulajdonosának, aki a posztjában csak annyit írt, hogy a gyermekkori nyarait a tó partján, Fertőrákoson töltötte, és most „tönkreteszik a gyermekkori álmát”. A légifelvételen munkagépek és letarolt nádasok látszanak.

A lapnak megszólaló Kun Zoltán környezetvédelmi szakértő szerint a tervezett gazdasági felhasználás messze meghaladja azt, ami a nemzeti parkban engedélyezett lehetne.

„Korszerűsíthették volna a strandot és a kikötőt, de a nemzeti parkban nem lehet szállodát, teniszpályát, sportközpontot és parkolót építeni 880 autó számára. Az ökoszisztéma részét képező nádasokat nagy területen kivágják, ha pedig elkészül a projekt, az ide érkező autók száma legalább megháromszorozódik” - mondja.

A beruházás miatt elbontatják a tavon álló cölöpházakat is. Ezek egészen speciális helyzetben vannak. A rendszerváltás előtt állami üdülőnek építették őket, majd maguk a házak magántulajdonba, főképp osztrák magánszemélyekhez kerültek, míg a terület, amin állnak (gyakorlatilag a tó felülete) ma is állami tulajdon.

Decemberben derült ki, hogy tűzvédelmi okokra és az építési szabályzatra hivatkozva elrendelték a bontásukat, ráadásul a tulajdonosok saját költségére. Az osztrák lap cikke szerint a legtöbbet már le is bontották. Április végéig az összesnek el kéne tűnnie. A beruházón keresztül több tulajdonos is kapott egy magyar cégtől árajánlatot. Ez százezer euróról (mai árfolyamon 36 millió Ft) szólt, míg azok, akik maguk szereztek vállalkozót a bontáshoz, 30 ezer euróból kigazdálkodták azt. Azt mondják, azért hajlottak meg az elrendelt bontás előtt, mert meg akarják spórolni a hosszadalmas és költséges pereket a magyar hatóságokkal.

A cikket Gyuricza Andrea, az egyik háztulajdonos megszólalása zárja. Az ő családja úgy döntött, hogy nem bontja le az épületet.

„Ezen túl fogunk jutni. Nem lehet, hogy az ország potentátjai azt tegyenek az állampolgárokkal, amit csak akarnak” - mondja.