Bizonytalanság, bérfeszültség és kormányzati rosszindulat: mi az egészségügyi dolgozók baja a szolgálati szerződéssel?
2021 március 03., 06:14
Sok ápolónak több tízezer forinttal csökkent a bére, miután aláírták a szolgálati jogviszony-szerződést
- Több fórumon is arra panaszkodnak az ápolók, hogy hiába kaptak ígéretet arra, hogy a szolgálati jogviszony szerződés aláírásával nem fog csökkeni a bérük, mégis sokaknak 10-20-30 ezerrel, de van, akinek 100 ezer forinttal is csökkent a fizetése.
- Az ápolók nem értik a bércsökkenés okát, sokan pedig már meg is bánták, hogy aláírták a szerződést.
- A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint sokféle oka lehet annak, hogy csökkent a szakápolók bére, de az biztos, hogy a szakápolók nem jártak jól a szolgálati jogviszonnyal.
Március elsején lépett hatályba az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, amelynek értelmében az állami szférában dolgozó orvosok és szakápolók elveszítik közalkalmazotti státuszukat, sztrájkolniuk nagyjából csak az állam engedélyével lehet, és kollektív szerződést sem köthetnek. Ezen túl vállalják, hogy ha az állam szükségesnek látja, átvezényelheti az egészségügyi dolgozókat egy másik kórházba, akár az ország másik felére, 1+1 évre; és hogy az egészségügyi dolgozók csak engedélyeztetés után vállalnak másod- vagy harmadállást más kórházakban, vagy a magánegészségügyben.
Az orvosoknak az aláírásért cserébe béremelést ígért a kormány, az ápolóknak azonban semmit, mert szerintük az ápolók bérét már rendezték. Az ígéret szerint 2022-ig 72 százalékkal fogják növelni a béreket 2018-hoz képest, most tartanak 40 százaléknál. A probléma azonban az, hogy olyan kevés volt eddig is az ápolók bére, hogy az emeléssel van, akinek így is csak éppen a minimálbér fölé emelkedik a fizetése, az orvosok béremelésével pedig 3-4-szeresre nőtt a bérkülönbség orvosok és ápolók között, ami bérfeszültséget okoz. Sokan ezért még március elseje előtt inkább elhagyták a pályát, de csak most kezd kiderülni, hogy mi lett azokkal az ápolókkal, akik aláírták a szerződést. Röviden, tömören: rosszul jártak.
Intenzív osztályon dolgozik, és százezerrel kevesebbet kap
A kormány ugyan jogszabályban rögzítette, hogy a munkáltatónak ugyanazt a bért kell biztosítani a szakápolóknak, amit eddig kaptak, de ez sok helyen nem történt meg. Ez csak most derült ki, amikor kézhez kapták a márciusi fizetésüket.
Egy vidéki kórházban dolgozó férfi és a felesége is ápoló, mind a ketten 20-30 ezer forinttal kaptak kevesebbet. De nem csak ők, hanem a munkatársaik is. A legtöbben ilyen mértékű csökkenésről számolnak be, de vannak egészen extrém esetek is.
Például Bianka, aki jelenleg COVID intenzív osztályon dolgozik szakápolóként, kollégáival együtt 100 ezer forinttal kevesebbet kapott kézhez, mint az előző hónapokban közalkalmazottként.Mindezt úgy, hogy havonta körülbelül 60-70 órát túlórázik. Bianka azt mondja, hogy 26 éve dolgozik az egészségügyben, és sosem gondolta, hogy van ennél lejjebb, de most rájött, hogy tévedett.
Az egészen extrém esetek közé pedig azok tartoznak, akik táppénzre kerültek az adott hónapban, vagy azért, mert koronavírusosak lettek, vagy azért, mert teljesen kimerültek, és leromlott az egészségi állapotuk. Az ő fizetésük akár 200 ezerrel is csökkenhetett, aminek egy részét akkor fogják tudni visszaigényelni, ha bizonyítani tudják, hogy az osztályon fertőződtek meg, és jár nekik a 100 százalékos táppénz.
A munkáltatók trükközhetnek a kifizetésekkel
Az ápolók sokszor azért is bizonytalanok, hogy pontosan mennyivel és mi miatt csökkent a bérük, mert az ő fizetésük nem csupán egy alapbérből áll, hanem rengeteg juttatásból és pótlékból, amik minden hónapban változhatnak, például a túlóra mennyiségétől függően.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke is tapasztalta, hogy sok ápoló jelezte, kevesebb bért kaptak a márciusi munkájukért, de vannak olyanok is, akiknek nem változott a bérük, és olyanok is, akiknek minimálisan emelkedett.
A csökkenésnek azonban több oka lehet. Egyrészt elképzelhető, hogy ha az ápoló kirendelve dolgozik, akkor az ezzel járó pótlékokat még nem számolták el, azt ugyanis a főállású munkáltató biztosítja, nem az a hely, ahova kirendelték. Ők lehet, hogy később megkapják a pótlékokat.
Lehet akár amiatt is, hogy másképp szabták meg a munkaidőkeretet, és azt 3 hónap után átlagban számolják ki. Tehát lehet, hogy az ápoló egyik hónapban kevesebbet, másik hónapban több pénzt kap majd.
A legrosszabb forgatókönyv viszont az, hogy az orvosok béremelési terhei és az eladósodás miatt a munkáltató ott próbál csökkenteni a juttatásokon, ahol csak tud, emiatt pedig már a módosítás előtt is kifejezte a szakszervezet az aggodalmát.Erre válaszul ki is jött egy jogszabály, amely magába foglalta, hogy nem változhat a szerződést aláíró szakdolgozók bére és pótléka sem a jogviszonyváltás miatt. Csakhogy Soós Adrianna szerint ezt a tiltást nem minden munkáltató vette tudomásul, és például míg eddig az intenzív osztályon dolgozó ápolóknak 80 ezer forint pótlékot fizettek, addig most csak 30 ezret.
Soós szerint az önként vállalt túlóra kifizetésével is tudnak trükközni a munkavállalók. Az önként vállalt túlórát ügyeletek esetén ugyanis eddig az orvosok használták ki a leginkább, hogy így egészítsék ki a bérüket, ugyanis az önként vállalt túlóra 50 százalékkal magasabb pótlékot vont maga után, mint a kötelező túlóra. Csakhogy miután bejelentették az orvosok béremelését, jogszabályban rögzítették, hogy csak a minimum ügyeleti pótlékot lehet kiadni, illetve a munkáltató adhat többet, ha ki tudja gazdálkodni, de nem kap rá több fedezetet. Ez elvben nem vonatkozott a szakápolókra, csakhogy vannak olyan munkáltatók, akik új szerződést írattak alá a szakdolgozókkal, amiben már nekik sem biztosítják az önként vállalt túlóra miatti magas pótlékot. Így fordulhat elő, hogy valaki többet túlórázik, mint az előző hónapban, mégis kevesebbet kap, mint előtte.
Szintén okozhatott fizetéscsökkenést, hogy az eddigi kollektív szerződésekben, amiket felbontottak, voltak plusz juttatások, amik így most eltörlődtek. Lelkiismeretesebb munkáltatók ezeket a juttatásokat belefoglalták az alapbérbe, hogy ne járjon fizetéscsökkenéssel a szerződésbontás, de nem mindenhol csinálták így.
Soós szerint a szakdolgozók csak rosszul jártak a jogviszony-módosítással, az alacsony keresetűek pedig nagyon megérzik az akár 10-20-30 ezer forintos csökkenést is, főleg mivel az ágazatban sok a gyerekét egyedül nevelő nő.
Az elnök szerint az sem teljesen fair, hogy az ápolókat kivezényelik oltópontokra a hétvégén, de ezért gyakran csak plusz szabadnapot kapnak pluszpótlék helyett, holott a Munka Törvénykönyve szerint ilyenkor jár a rendkívüli munka pótléka. A COVID-osztályokon dolgozók sem kapnak pótlékot, pedig ők jobban ki vannak téve a kockázatnak, és lelkileg is nagyon megterhelő munkát végeznek.
„Sokan érzik úgy, hogy kár volt aláírni a szerződést” - vélekedik.
Soós szerint már eddig is sokan hagyták el a pályát a kollektív szerződések felbontása, az új munkaszerződéssel járó nagyobb bizonytalanság és a veszteségeket nem kompenzáló alacsony juttatások miatt, de most egy újabb hullámra lehet számítani április végén, illetve ha a felmondási tilalom megszűnik. Ugyanis április végéig kell benyújtani, hogy milyen egyéb foglalkozást végeznek a szakápolók, és ha például egy szakápoló magánrendelőben is dolgozik, de erre nem kap majd engedélyt, akkor valószínűleg elhagyja a pályát.