A búzacsírában, diófélékben és a férfiak ondójában lévő spermidin javítja az emlékezőképességet
A búzacsírában, diófélékben, gombákban, brokkoliban, grapefruitban, körtében, szójababban és a férfiak ondójában nagy koncentrációban előforduló természetes anyag, a spermidin javítja az emlékezőképességet - legalábbis az ezzel etetett idős egerekben és legyekben. A Grazi, a Berlini és az Innsbrucki Egyetem, valamint a budapesti Állatorvostudományi Egyetem kutatói két tanulmányukban írtak a vizsgálatuk eredményeiről, melyeket a Cell Reports című tudományos lapban mutattak be.
Ez a természetes poliamin egyébként megvan minden emberi sejtben, de különösen gazdagon található meg a spermában, ahol elsőként mutatták ki jelenlétét. A spermidin koncentrációja az anyagcsere gyorsulásával növekszik, míg lassulásával és a kor előrehaladtával csökken.
Több mint egy évtizede fedezte fel Frank Madeo bécsi molekuláris biológus munkatársaival, hogy a test által termelt anyag felgyorsítja a sejtek öntisztító folyamatát, az úgynevezett autofágiát. A megfigyeléseik szerint az élesztő, a gyümölcslegyek és a fonálférgek élettartama nő, ha spermidinnel táplálják őket.
A kutatók ezúttal megállapították, hogy az egereknél és legyeknél a kognitív teljesítmény is javult, ha spermidinnel dúsított táplálékot kaptak. A vizsgálatok szerint javult az agy mitokondriumainak működése, ezek a „sejterőművek” ugyanis az energiaellátásért felelnek az agyban. Ha jól működnek, segítik az emlékezőképességet.
Az anyagot a tudósok az állatok táplálékába és ivóvizébe tették bele. Ezáltal kimutatható volt, hogy a szájon át adott spermidin eljutott az egerek agyába, majd az egerek jobban teljesítettek az emlékezetet vizsgáló tesztekben, mint azok a fajtársaik, melyek nem kaptak spermidint - mondta Andreas Zimmermann, a Grazi Egyetem tudósa. Egy további vizsgálatban felismerték, hogy a spermidin támogatja a proteinelőállítás egyik központi proteinjének speciális módosítását is.
Az innsbrucki kutatók azon a vonalon folytatnák a vizsgálatot, hogy az eddigi, állatmodelleken született eredmények vajon alkalmazhatók-e emberek esetében is. (MTI)