Lázár János meglepően nyílt kihívást intézett a budapesti fideszesekhez, és háborút hirdetett a külföldi hipermarketek ellen

Terjedelmes interjút adott az érezhetően nagy visszatérésre készülő Lázár János az mfor.hu-nak, amiből kifejezetten izgalmas dolgokról is beszélt, ezekből ez volt az 5 talán legfontosabb:

1.) Az interjú egyik legérdekesebb részében úgy tűnt, hogy Lázár egyfajta politikai programot hirdet. Ami úgy foglalható össze, hogy a következő időszakban a magyar (fideszes) politika fókuszában a vidék infrastrukturális és egyéb felfuttatásának kellene állnia - “vidéken teremtsünk olyan feltételeket, amilyenekkel osztrák vagy német minőségű életet lehet elérni” -, illetve hogy a magyar politikában mekkora szükség lenne döntéshozó szerepben olyan vidéki politikusokra - mint ő maga:

“Nagyon kevés olyan vezető politikus van, aki a fővárostól 150-200 kilométerre éli a hétköznapjait. Ezt én problémának tartom, mert az ország nagyobbik része vidéken él.”

Lázár az infrastruktúrát is másképp fejlesztené, mint egyes párttársai:

“Jól mutatja a saját politikai közösségem tévedését is, hogy a kötött pályára szánt európai uniós fejlesztési pénzek nagy részét Budapestre akarjuk irányítani. Kötött pályát nem ott kell fejleszteni, ahol többféleképpen is lehet közlekedni, hanem ott, ahol gondot okoz akár 20 kilométerrel odébb is eljutni.”

Végül azzal kerekítette ki a gondolatmenetet, hogy azért van itt a vidéken is élő vidéki Fidesz-vezetők ideje, mert a városiak elvesztették az önkormányzati választást, ők viszont nyertek:

“2019-ben – akárhogy kerülgetjük a témát – a Fidesz mégiscsak elvesztette az önkormányzati választást. Súlyos presztízsveszteségeket szenvedett, lásd Budapest. Törvényszerű, hogy a vidéken dolgozó politikustársaim egy különleges helyzetbe kerültek, hiszen míg a nagyvárosokban ellenzéki kormányzás van, vidéken alapvetően megmaradt a fideszes többség. Ebben a helyzetben kell boldogulni. A Fidesznek vissza kell tudnia találni a vidékhez, azokhoz a százezrekhez, akik úgy érzik, a fejlesztéspolitika több köréből is kimaradtak az elmúlt évtizedekben.”

A “nagyvárosi” Fidesz indirekt kritikájában Lázár odáig ment, hogy arra a 2022-es választásokra előretekintő kérdésre sem adott optimista választ, hogy a pártja szerinte végleg elvesztette-e a 2019-ben elbukott városokat. A politikus erre diplomatikusan, de elég világosan azt felelte, hogy

“Az biztos, hogy nagyon sokat kell azon dolgozni, hogy visszanyerjük ezeknek a választópolgároknak a bizalmát.”

Majd ismét szembeállította egymással a kormánypárt vidéki és városi teljesítményét:

“Nem hiszek abban az általánosító magyarázatban, hogy az ellenzék sikeresen változtatta volna kormányellenes népszavazássá az önkormányzati választást, mert épp a vidéki adatok ennek ellentmondanak.”

2.) Az interjú egyik legönleleplezőbb részében Lázár egy pillanatig sem tagadta azt a kérdésben megfogalmazott állítást, hogy az agrárpályázatokon eddig csak és kizárólag NER-közeli üzletemberek jutottak forráshoz, a kérdésre azzal felelt, hogy a következő időszakban annyi forrás lesz az új vidékfejlesztési programra, hogy “azt tudom mondani a jövőre nézve, hogy mindenki nyerni fog, aki agrárvállalkozásként pályázik. Ez a forrástömeg ugyanis lehetővé teszi, hogy mindenki forráshoz jusson.”

Az interjúban ezt követte az elmúlt évek talán legironikusabb magyar politikai vallomása:

“Nem titok, előkészítés alatt áll egy olyan kormányzati döntés, amellyel a folyamatban lévő, különböző élelmiszeripari, állattenyésztési pályázatokon indulók - ha megfelelnek a formai követelményeknek - nyerni fognak.”

Mi mehetett akkor eddig?

3.) Lázár nyílt háborút hirdetett a Magyarországon jelenlévő külföldi élelmiszer-kereskedelmi láncok ellen, elővéve azt a be nem bizonyosodott politikai vádat, hogy nekünk rosszabb árut adnak el, mint a nyugatiaknak. Arra célozott, hogy jobban rájuk lehetne ereszteni a fogyasztóvédelmet, az építési szabályokat is megváltoztatná a kárukra. Új elem, hogy szerinte “a magyarországi online élelmiszer-kereskedelmet magyar kézben kell tartani.” és ezen a területen a magyar politikának “a magyar Coopot és a magyar CBA-t helyzetbe kell hozni." Elismerte ugyanakkor, hogy “erről nem mindenki gondolkodik ugyanúgy, mint én, még a Fideszen belül is van erről vita.”

4.) NER-gazdasági témában Lázár egy rakás jól idézhető dolgot mondott. Arról, hogy azok nyerik a pályázati pénzeket, akik: ”Súrlódási veszteség”, ahogy ezt cinikusan szokták nevezni, sajnos mindenütt van, ahol emberek döntenek pénzekről, forrásokról.”. M. Lőrincről: “Amit ön Mészáros-birodalomnak nevez, azért olyan feltűnő, mert kevés van belőle. (...) Nem Mészáros Lőrinc a baj, hanem az, hogy nincs belőle több az országban.” Arról, hogy korábbi ősellenségével, Csányi Sándorral kell dolgoznia a vidékfejlesztési programon: “Orbán Viktor hozta létre ezt a „házasságot”, ő volt a házasságközvetítő, annak érdekében, hogy két olyan emberre bízza ennek a szektornak a gazdaságszervezési oldalát, akik már bizonyítottak ezen a téren, illetve megvan bennük az a gyakorlatias képesség, hogy amit mondanak, azt meg is csinálják.” A Főnökéről: “Először is, Orbán Viktor örök.”

5.) Lázár egyik őszinte válasza tökéletesen illusztrálta, hogy a gyakorlatban miért bizonyul szinte mindig igaznak, hogy az állam rossz tulajdonos. A politikust 2018 őszén nevezték ki a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot irányító kormánybiztosnak. Lázár ilyen megejtő nyíltsággal beszélt arról, hogy minden szükséges tapasztalat és tudás híján kezdett egy durván hatmilliárd forint éves árbevételű cég irányításába, amibe menet közben tanult bele:

“Egészen az elmúlt évekig nem voltam birtokában sem vállalatirányítási, sem közvetlen gazdasági tapasztalatoknak; ezekre itt, Mezőhegyesen, a tízezer hektáros mintagazdaságban tettem szert.”