Éveket várnak a diagnózisra, inkább a magánellátásba menekülnek a beszédzavarral küzdő gyerekek szülei

A beszédfejlődési zavarral küzdő gyerekek szülei éveket várnak a diagnózisra, ezért inkább a magánellátásba menekülnek, ahol akár havonta 200 ezer forintot is otthagynak, derül ki a Hallihó Fejlesztő Központ felméréséből.

A beszédfejlődési zavar a népesség 2-3%-át érinti ma Magyarországon, ellátásuk mégis sok esetben megoldhatatlan állami keretek között. A Hallihó Fejlesztő Központ 200 családot kérdezett meg, akik hasonló problémával szembesültek gyermeküknél.

Bár minden második családban a gyermek 2 éves korában merült fel a beszédfejlődés zavara, a diagnózisra az esetek felében 1-2 évet kellett várniuk. A családok 16 százaléka ennél jóval később, a probléma észlelése után 3-5 évvel kapott csak diagnózist. Az esetek 75 százalékában maga a szülő figyelt fel a gyermek beszédfejlődési problémáira, minden harmadik családban a gyerek 3 éves korában. Viszonylag kevés esetben, de előfordul, hogy csak iskolás korban veszik észre a beszédfejlődési nehézséget.

„Minél több idő telik el fejlesztés nélkül, annál maradandóbb károkat okozhat, pszichés és szociális területen egyaránt. Kihat a tanulásra, a társadalmi beilleszkedésre és a későbbiekben akár az önálló életvitelt is korlátozhatja” – hívta fel a figyelmet Gyapay Kinga, a Hallihó vezetője a korai diagnózis jelentőségére.

 Az ellátórendszerre nézve beszédes adat, hogy minden második megkérdezett család (56 %) igénybe vesz valamilyen magánszolgáltató kínálta fejlesztési lehetőséget, nevelési tanácsadóba azonban csak a gyerekek alig 8 százaléka jár.A valamilyen köznevelési intézménybe járó gyerekek 78 százaléka kap fejlesztést a saját intézményén belül. A családok 14 százaléka kizárólag magánúton fejleszti gyermekét, nem kap hozzá állami segítséget.

A magánfejlesztése járó gyerekek szüleinek fele költ havonta erre a célra akár 40 ezer forintot is, a családok 36 százaléka 40-100 ezer forint közötti összeget, 15 százaléka pedig 100 ezer forintnál is többet.

„Olyan speciális fejlesztésekre is szüksége van ezeknek a gyerekeknek, melyek többsége állami keretek között nem elérhető. Komoly szakemberhiány van, a pedagógiai szakszolgálat munkatársai túlterheltek, nem tudják ellátni az összes gyereket. Sajnos ezen a területen is érvényesül az, hogy akinek nincs pénze, nem jut hozzá a megfelelő szolgáltatáshoz” – mondja a szakember.

A járvány tovább rontott a helyzeten: a beszédfejlődés zavarait korrigáló fejlesztések egy része online nem végezhető. Több ezer gyereknek szakadt meg így immár másodszorra a terápiája, ami vissza fog köszönni az óvodai, iskolai tevékenységükben is.

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.