Röst Gergely: Néhány hét múlva kevésbé lesz kockázatos összejönni a családdal, mint most

járvány
2021 április 19., 10:59

„Járványügyi szempontból az ideális az lenne, ha meg tudnánk várni, amíg a biztonságos zöld zónába érünk, és olyan magas átoltottságot érnénk el, hogy onnan már egy nagy nyitás se tudna kimozdítani. Ezzel szemben állnak a nyitást sürgető gazdasági és társadalmi érdekek” - írja a Portfolión megjelent cikkében Röst Gergely matematikus, a kormánynak is tanácsot adó elemzőcsapat tagja.

Állítása szerint a vírus terjedését jelző R-érték most 0,8 és 0,9 között van, a járvány erősödését jelző 1-es szint alatt. Március elején 1,3 volt, azóta folyamatosan csökken. „A nagy kérdés az az, hogy az enyhítések ezen hogyan fognak változtatni” - írja Röst, egy másik ponton pedig úgy fogalmaz: „minden egyes enyhítés lassítja a lecsengést, és végső soron több fertőzöttet eredményez”.

Röst nem kommentálja ugyan az iskolák és a teraszok megnyitását, de az olvasóknak azt üzeni, néhány hét múlva kevésbé lesz kockázatos családi összejöveteleket tartani, mint most.

Szerinte egy kis türelem nagy járványügyi nyereséget hozhat.„Most a járvány egy olyan szakaszában vagyunk, amikor még magas az új fertőzések száma, tehát magas a megfertőződés kockázata is, ugyanakkor gyors ütemben nő a védettek száma.”

Orbán Viktor kormányfővel szemben Merkely Béla rektor
photo_camera Röst Gergely jobb oldalon, elöl egy tavaly márciusi képen Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI/MTVA

Hogyan számolják az R-értéket?

Az R-értéket befolyásolja az emberek napi kontaktusainak száma, a fertőződés átadásának valószínűsége egy találkozás során, a fertőző periódus hossza és a fogékonyak aránya.

Az első tényező a korlátozásokkal, a második pedig a maszkviseléssel csökkenthető hatékonyan. A harmadik, „a fertőző periódus ugyan biológiailag meghatározott, de ha hatékony teszteléssel és kontaktkutatással gyorsan megtalálnánk a fertőzötteket, akkor lerövidíthető lenne az az idő, amíg a fertőzöttek jönnek mennek közöttünk és közben fertőznek” - írja Röst.

Csakhogy Magyarországon a járvány egy évvel ezelőtti kirobbanása óta nem tesztelnek eleget a fertőzöttek hatékony, széles körű azonosításához. Nemrég szóvá tette ezt Oroszi Beatrix epidemiológus is, aki szintén tagja az elemzőcsapatnak. A negyedik tényező, a fogékonyak aránya pedig akkor csökken, ha sokan átesnek a fertőzésen, ami nyilván kockázatos, illetve, ha minél több embert beoltanak.

Oroszi nemrég így nyilatkozott a kormány és az elemzőcsapat viszonyáról a Népszavának:

„Összességében azt tudom mondani, hogy előbb-utóbb minden fontos intézkedési javaslatunk meghallgatásra talált, legfeljebb nem akkor, amikor javasoltuk. Például az elején állandóan mondogattuk, hogy növelni kell a tesztelési számot. Ez a második hullámra megtörtént. Igaz, hogy mi még ennél is jóval többet szeretnénk látni. Nagyon sok javaslatot fogalmaztunk meg a nyitásra, a zárásra, a fokozatosságra, ezeknek egy részét elfogadták. Azt meg nekünk kell tudomásul venni, hogy nemcsak járványügyi és epidemiológiai szempontokhoz kell igazodniuk a döntéshozóknak, hanem gazdasági és társadalmi szempontokat is figyelembe vesznek.”