"Ezen a napon minden évben azokra emlékezünk, akik az Ottomán Birodalom idején elkövetett örmény népirtásban vesztették életüket, és elkötelezzük magunkat amellett, hogy megelőzzük az ilyen atrocitásokat" - ezekkel a szavakkal emlékezett meg Joe Biden amerikai elnök az 1915-ös népirtásról, melynek megtörténtét Törökország alapvetően tagadja, vagy legalábbis jelentékteleníteni próbálja a történtek súlyát.
Az első világháború idején az Ottomán Birodalom 1,5 millió örményt hajtott a halálba lakóhelyéről a szíriai sivatagba.
Biden lépése azért figyelemreméltó, mert elődei rendre elkerülték, hogy népirtásnak minősítsék a történteket, tekintettel a NATO-ban kulcsfontosságú Törökországra. Recep Tayyip Erdogan török elnök idén is próbálta megelőzni, hogy ez bekövetkezzen, még konferenciát is szervezett a témában. Ugyanakkor minden jel szerint Biden lépése mégse lesz annyira veszélyes tesztje az elmúlt időszakban amúgy is megromlott török-amerikai viszonynak, mert Erdogan és Törökország, de a másik oldalon az örmények és a népirtás elismeréséért küzdő jogvédők is feltűnően visszafogottan reagáltak, javarészt szimbolikusnak minősítve Biden gesztusát, írja a New York Times.
Biden nyilatkozata ugyanakkor híven tükrözi kormánya és külpolitikája elkötelezettségét az emberi jogok mellett, írja a Times.
A lap szerint Erdogan látszólag belenyugodott az elkerülhetetlenbe. Bár az évforduló előtt sajtókampányt is folytatott a népirtás tényét tagadva, pénteken, az évforduló előtt egy nappal Bidennel folytatott telefonbeszélgetésében a Fehér Ház által kiadott leirat alapján abban maradt az amerikai elnökkel, hogy a jövőben "hatékonyan igyekeznek kezelni egyet nem értésüket" a kérdésben.
Biden maga azt mondta, hogy a népirtás elismerésével csak a történelmi tényt erősítik meg. "Nem azért tesszük ezt, hogy bárkit felelőssé tegyünk, csupán azt akarjuk biztosítani, hogy a történtek sohase ismétlődhessenek meg.