Elmondásuk szerint produktív és konstruktív megbeszélést folytattak.

A hírre Törökország, a jogvédők és az örmények is visszafogottan reagáltak, elkerülendő a nagyobb botrányt.

A török kormány pedig még az erről szóló szavazás megtörténtét is tagadja.

Várhatóan még rosszabbra fordul most az eddig sem remek török-holland diplomáciai kapcsolat.

A nyár elején annyira kiakadtak, amiért a németek elismerték az örmény népirtást, hogy nem engedték a német képviselőket a német katonákhoz. Mostanra megenyhültek.

A török elnök szerint már a német törvényhozás is bizonyos titokzatos erők áldozatává vált.

Mondjuk most, hogy nagy alkuban vannak az EU-val a menekültekről, még okozhatnak fejtörést a németeknek.

Merkel nehéz helyzetbe kerülhet és a lépés komoly felfordulást hozhat a menekültügy rendezésében is.

Nagyon jó, amikor két, a népeket időnkét irtó nagyhatalom elkezd vitatkozni. "Figyelembe véve a tömeggyilkosságokat, deportálásokat amelyeket Oroszország vitt végbe a Kaukázusban, Közép-Ázsiában és Kelet-Európában az elmúlt évszázadban..." - szól a török válasz.

Nagybetűs ennyike. Közben a német államfő is elismerte az örmények elleni népirtás tényét.

Hiába rendelte vissza a nagykövetet Ankara, Sebastian Kurz külügyminiszter szerint tiszteletben kell tartani az osztrák parlament döntését.

2008-ban a kampány során megfogadta, hogy az örmény népirtásra a népirtás szót fogja használni. Most, hét évvel később, az örmény népirtás 100. évfordulójára kiadtak egy nyilatkozatot, de a pápával ellentétben megint kerülték a G-betűs szót.

Április 24-én nagyszabású megemlékezés lesz Jerevánban a genocídium kezdetének 100. évfordulóján.