Nevenincs ázsiai folyókból ömlik a műanyag a tengerekbe

környezet
2021 május 04., 18:14
Fillérekért eladható műanyag gyűjtése a manilai Pasig folyón
photo_camera Fillérekért eladható műanyag gyűjtése a manilai Pasig folyón Fotó: NOEL CELIS/AFP

Pasig, Klang, Ulhas, Tullahan – a világ óceánjaiba legtöbb műanyagszemetet öntő folyók neve keveseknek mond bármit. Egy friss kutatás azonban arra jutott, hogy szemben a világ nagy folyamaival, amiket korábban mindenki a legnagyobb szennyezőnek gondolt, ezek a kisebb kelet-ázsiai folyók jelentik az igazán nagy veszélyt az óceánokra és azok élővilágára.

Azt eddig is tudtuk, hogy az óceánokban úszó műanyagnak mindössze 20 százaléka származik hajókból, halászhálókból, a maradék ugyanis folyókból érkezik. Korábban azonban azt feltételezték, hogy mindezért leginkább azok a folyók a felelősek, amelyeknek a legnagyobb a vízhozama és a vízgyűjtő medencéje. Eddig úgy becsülték, hogy a folyókból érkező műanyag 60-90 százalékát mindössze tíz olyan nagy folyó generálja, mint a Gangesz, az Amazonas és a Jangce, amelyek vízgyűjtő területén a legtöbb műanyagszemét termelődik.

Az Ourworldindata által bemutatott tanulmány azonban meggyőzően cáfolta ezt az elméletet. Szerzői szerint a 2015-ben a folyók által az óceánokba szállított körülbelül 1 millió tonna műanyagnak mindössze 16 százalékáért felelős a tíz leginkább szennyező folyó – és ezek egyáltalán nem azok a hatalmas folyamok, amiknek a nevét mindenki ismeri.

A kutatáshoz 100 000 folyót térképeztek fel, egészen kicsiktől a legnagyobbakig. Kiderült, hogy ezek kétharmada szinte semennyi műanyag szemetet nem visz az óceánokba és tengerekbe. A maradék, igazán szennyező egyharmadban sem a nagy folyók a legrosszabbak.

A tanulmány szerzői szerint a vízgyűjtő medence méreténél lényegesen fontosabbak azok a tényezők, amik azt határozzák meg, hogy milyen valószínűséggel kerül bele műanyag egy adott folyóba, és aztán milyen valószínűséggel végzi az óceánban.

  • Először is nagyon fontos, hogy a folyó környékén milyen a hulladékgazdálkodás. Ahol rossz, ott sok műanyag kerül a vízbe.
  • Másodszor is azok a folyók, amelyek nagy városokon folynak át, szennyezettebbek. Nem csak azért, mert itt sokan laknak, hanem mert a sok lebetonozott felület segíti, hogy a műanyag belemosódjon a folyókba. Ezért történhet meg, hogy a tanulmány szerint Brazília legszennyezőbb folyója nem a hatalmas Amazonas, hanem az aprócska, viszont Rio de Janeirón átfolyó Rio Pavuna.
  • Harmadszor is fontos, hogy ezek a nagy városok a folyó melyik részén helyezkednek el. Minél közelebb a torkolathoz, annál több városi műanyag végzi a tengerben.
  • Negyedszer is ha egy folyó vízgyűjtő medencéjében sok a csapadék, ott az eső több műanyagot is mos bele a vízbe.

Jó példa erre az indonéziai Jáva szigetén található Ciliwung folyó, amelynek vízgyűjtő medencéje 275-ször kisebb mint az európai Rajnáé, ráadásul az utóbbi vízgyűjtőjében 75-ször több műanyag szemét keletkezik. Ennek ellenére a Hollandiában az Északi-tengerbe ömlő Rajna mindössze évi 3-5 tonna műanyaggal szennyezi a világ óceánjait, míg a Ciliwung évi 200-300 tonna műanyagot önt Jakartánál a Jáva-tengerbe. Indonéziában jóval több a csapadék, lényegesen rosszabb a hulladékgazdálkodás, és a tízmilliós Jakarta szemete közvetlenül a torkolatnál kerül bele a Ciliwungba.

A cikk elején felsorolt négy folyó torkolata is kelet-ázsiai nagyvárosokban vagy legalábbis azok közvetlen közelében van. A Klang a malajziai Kuala Lumpuron, az Ulhas az indiai Mumbaion, a Tullahan és a Pasig pedig a Fülöp-szigetek fővárosán, Manilán keresztül ömlik a tengerbe.

Manilai gyerekek a kikötőben gyűjtött kagylókat tisztítják
photo_camera Manilai gyerekek a kikötőben gyűjtött kagylókat tisztítják Fotó: ARTUR WIDAK/NurPhoto via AFP

A mindössze 25 kilométeres Pasig ebből a mezőnyből is kiemelkedik. A világ folyói által a tengerekbe szállított műanyag szemét 6,43 százalékát ez a rövid, gyakorlatilag teljes hosszában a manilai agglomerációban csörgedező folyó önti bele a Dél-kínai-tengerbe. Ez azt jelenti, hogy az egy adott évben az óceánokba kerülő műanyag szemét körülbelül egyhuszada a Pasigból származik.

A világ tíz legszennyezőbb folyója közül hét a Fülöp-szigeteken található, az élmezőny maradéka is elsősorban délkelet-ázsiai, szegény országokban folyik. A tanulmány becslései szerint az óceánokba folyókból érkező műanyag szemét egyharmada a Fülöp-szigetekről, 81 százaléka pedig ázsiai folyókból érkezik.

A leggazdagabb országok lakosai naponta 0,2-0,5 kiló műanyagszemetet termelnek naponta, ez a szám Indiában 0,01, a Fülöp-szigeteken 0,07 kiló. Az egyes országok lakosságával felszorozva a Fülöp-szigetek csak fele annyi műanyag szemetet termel, mint a szintén szigetország Egyesült Királyság, az előbbiből mégis összehasonlíthatatlanul több műanyag jut az óceánba.

A szegényebb országokban hiányos, vagy egyáltalán nincs is hulladékgazdálkodás. A szemetet nyitott hulladéklerakó telepeken lehet hagyni, ahonnan az esők könnyen kimoshatják a közeli folyókba. A Fülöp-szigeteken az egy főre jutó, sehogy sem kezelt hulladék tömege százszorosa a brit mennyiségnek. E mutató alapján India, Kína, a Fülöp-szigetek, Brazília és Nigéria vezetik a világranglistát. A Fülöp-szigeteken minden egyes darab műanyag szemét 7 százalék valószínűséggel az óceánban végzi.

A tanulmány eredményei nemcsak azért fontosak, mert rávilágítanak a legnagyobb szennyezőkre, hanem mert azzal, hogy bebizonyították, nem néhány nagy folyóban kell keresni a szennyezés túlnyomó részét, alapvetően befolyásolják a műanyag szemét elleni harc taktikáját is. Ha igaz lenne, hogy tíz folyóból származik a műanyag szemét nagy része, elég lenne ezek megtisztítására koncentrálni. Most viszont már tudjuk, hogy ennél jóval több célpontra kell koncentrálni.

Apa és fia újrahasznosítható szemetet gyűjtenek kis tutajukról egy manilai folyón
photo_camera Apa és fia újrahasznosítható szemetet gyűjtenek kis tutajukról egy manilai folyón Fotó: NOEL CELIS/AFP

A legjobb megoldás természetesen az lenne, ha a műanyag eleve nem kerülne bele a folyókba, ehhez azonban a világ szegény országaiban olyan hulladékgazdálkodási forradalomra lenne szükség, amilyenben még középtávon sem lehet bízni. Az egyik lehetséges megoldást a hírekbe eddig leginkább a nyílt óceánok műanyagszemetét ötletes újításokkal összegyűjteni próbáló, és a mostani kutatásban is segítő holland Ocean Cleanup kezdeményezés nyújtja.

Az ő Interceptor nevű hajóikat kifejezetten folyami szemétszedésre fejlesztették, és többek közt már a malajziai Klang folyón is kipróbálták őket. Nagy mennyiségben még nem bizonyítottak, de nyilvánvalónak tűnik, hogy a folyókban még mindig könnyebb elkapni a műanyagot, mint azután, hogy kijut a nyílt tengerre.