A legnagyobb amerikai internetszolgáltatók 9 millió kamukommenttel támogatták a netsemlegességi törvény visszavonását

május 6., csütörtök 17:12

A legnagyobb amerikai internetszolgáltatók összesen 4,2 millió dollárt (mai árfolyamon kb. 1,25 milliárd forintot) költöttek egy projektre, ami kamukommentekkel, levelekkel és észrevételekkel árasztotta el a Szövetségi Távközlési Bizottságot (FCC) és az amerikai Kongresszust 2017-ben. A hozzászólók az úgynevezett netsemlegességi törvény visszavonását követelték. Most viszont a New York-i ügyészség kiderítette, hogy kb. 9 millió észrevétel hamis volt, többségükben olyan emberektől származtak, akik nem is tudták, mihez adják a nevüket. Az ő adataikat erre szakosodott cégek szerezték meg más internetes szolgáltatásokon keresztül.

A botrányban érintettek az USA legnagyobb internetszolgáltatói, köztük az AT&T, a Comcast és a Charter is. Az ügyészség szerint a szolgáltatók egy Broadband for America nevű csoporton keresztül bíztak meg és pénzeltek cégeket azért, hogy azok a netsemlegességi törvény eltörlését követelő észrevételekkel és kommentekkel bombázzák az FCC-t, azt azonban nem sikerült bizonyítani, hogy a szolgáltatók tudták volna, hogy ezeket az észrevételeket olyan emberek nevében teszik, akik semmit sem tudnak az ügyről. Az ügyészség szerint azonban mindenképp furcsa, hogy a szolgáltatók képviselői a 2017-es vitában gyakran hivatkoztak a netsemlegességi törvény visszavonását követelő észrevételek és kommentek nagy számára, amikor igazukat bizonygatták.

Az Egyesült Államokban 2015-ben vezették be a netsemlegességi szabályokat sokéves vita után. A vita lényege az volt, hogy a netszolgáltatóknak lehet-e joguk bizonyos adatáramlásokat előnyben részesíteni a többivel szemben. A szolgáltatók szerint ők csak így tudják rendesen fenntartani az internethálózatot, hiszen a mai hatalmas adatéhség jelentős része találkozik olyan gigaszolgáltatásokkal, mint a Netflix vagy akár a Youtube, melyek hatalmas adatforgalmat generálnak. A másik oldal képviselői szerint viszont az internet lényege az, hogy minden adategységnek, legyen az e-mail, videóletöltés vagy bármi, egyenlő elbánásban kell részesülnie. Ez azt jelenti, hogy a netszolgáltatók nem válogathatnak kedvük szerint és nem hozhatnak létre a hálózaton belül gyors és lassú sávokat.

Ez, a második álláspont komoly teher a szolgáltatóknak, az első álláspont viszont irreálisan nagy hatalmat adott volna ezeknek a cégeknek, hiszen megtehették volna (és meg is tették), hogy pénzt szedtek netes szolgáltatásoktól azért cserébe, hogy azoknak a szolgáltatásoknak az oldalait mindig gyorsabban töltsék be felhasználóiknál, mint az adott szolgáltatás versenytársait.

Ennek ellenére 2014-ben úgy tűnt, hogy a Szövetségi Kommunikációs Bizottság a netszolgáltatóknak ad majd igazat. Novemberben maga Obama elnök avatkozott be, és videónyilatkozatban szólította fel a bizottságot és az amerikai jogalkotókat is a netsemlegesség védelmére, tehát lányegében a második álláspont elfogadására.

Ezeket a szabályokat azonban 2017-ben, jelentős részben a szolgáltatók által gyakran hivatkozott lakossági tiltakozásra, eltörölték. (New York Times)