Valós idejű adatok nemzetközi megosztása segítheti az árvízi védekezést a Dunán

Valós idejű adatok nemzetek közötti megosztása segítheti az árvízi védekezést a Dunán a jövőben – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

A közlemény szerint magyar vízügyi szakemberek voltak a vezető partnerei annak a 12 országot felölelő nemzetközi együttműködésnek, aminek az eredményeként hatékonyabb lehet a Duna vízgyűjtő területén az árvízi védekezés.

A Dareffort (Danube River Basin Enhanced Flood Forecasting Cooperation) projekt az EU több mint 1 millió eurós támogatásával és a projektben résztvevő országok társfinanszírozásával jött létre.

A kezdeményezéshez 12 ország csatlakozott a Duna vízgyűjtő területéről, a projektvezető a VIZITERV Environ Kft., a projekt egyik partnere pedig az Országos Vízügyi Főigazgatóság volt.

A napokban záruló Dareffort projekt az elmúlt kb. 3 évben lerakta a hidrológiai és meteorológiai adatok nemzetközi megosztását valós időben lehetővé tevő rendszer alapjait, és támogatja annak gyors bevezetését is számos kutatási tanulmánnyal és e-learning oktatócsomaggal – írják.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója az online szakmai zárókonferencián azt mondta, Magyarország elkötelezett a vízrajzi adatok nyílt kezelése mellett, a magyar vízgazdálkodás mindig is vízgyűjtő területben gondolkodott, saját igazgatóságai is részvízgyűjtőkre vannak szervezve.

Bálint Zoltán, a projekt vezetésével megbízott VIZITERV Environ Kft. vezető tanácsadója elmondta, hogy az extrém időjárási helyzetek a természetes vizek vízszintjét jelentősen befolyásolják. Magyarország az árvizektől különösen veszélyeztetett ország Európa más tagállamaihoz képest, így természetszerű, hogy kezdeményező és vezető szerepet vállal a hatékony védekezést leginkább segítő gyors információhoz jutás rendszerének kidolgozásában – mondta.

A közlemény szerint a Dareffort projektben létrejövő EnviroNet Platform kifejlesztését fontos diplomáciai és mérnöki munka előzte meg: fel kellett mérni, hogy egyes országok milyen adatokat igényelnek, milyenekkel tudják segíteni a közös erőfeszítéseket, és ehhez milyen szakmai és együttműködési megállapodásokra lehet szükség a résztvevő nemzetek szintjén. Végül kialakult a minden résztvevő által elfogadott adatcsereplatform, amin keresztül megvalósul a harmonizált adatok cseréje.

A zárókonferencián a fejlesztésben résztvevő partnerek hitet tettek amellett, hogy a rendszer mihamarabb nyilvános lehessen, így az illetékes hivatalokon túl a szakmai felhasználók is hozzáférhessenek a Duna vízgyűjtő területén több százas nagyságrendben létesített vízügyi és meteorológiai mérőállomások valós idejű adataihoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium felajánlotta, hogy lehetővé teszi Bosznia-Hercegovina és Montenegró csatlakozását is az adatbázishoz.

A közlemény szerint a projekt eredményei fontos lépést jelentenek a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (International Comission for the Protection of the Danube River [ICPDR]) által tervezett Dunai Hidrológiai Információs Rendszer (DanubeHIS) létrehozásában. (MTI)