A KSH mérése szerint megtorpant az oltási kedv növekedése

A Központi Statisztikai Hivatal tavaly november vége óta méri a magyar társadalom oltási hajlandóságát, oldalukon végig lehet követni, hogy az elmúlt hónapokban hogyan nőtt meredeken az oltást tervező emberek aránya: míg a felmérés első hetében a válaszadók kevesebb mint 15 százaléka volt benne biztos, hogy beadatná az oltást, április végére ez már 64,8 százalék volt (az is beleszámít, aki már megkapta közben az oltását).

A legfrissebb adatokból azt látni, hogy ez a növekedési lendület most megtört: a legutóbbi mérés szerint 64,2 százalékon volt a biztosan oltakozók (vagy már oltottak) aránya, ami hibahatáron belül van az egy heti eredményhez képest, és leginkább stagnálásról lehet beszélni.

Csökkent ugyanakkor az oltást egyértelműen elutasítók aránya is: az egy héttel korábbi 18 százalékról 16,6 százalékra. A "talán" választ adók aránya szinte ugyanaz maradt (14,7-14,6 százalék), míg erre a hétre azok aránya nőtt, akik nem tudják, vagy nem kívántak válaszolni, 2,5-ről 4,7 százalékra.

Azt pontosan lehetett tudni, hogy az oltást tervezők számának van egy természetes plafonja, és nemcsak Magyarországon, de minden országban kihívást jelent az állam számára ennek áttörése, hiszen a nyájimmunitás eléréséhez magasabb arányokra lehet szükség.