A Fidesz beindítaná a pártalapítvány bizniszt
Az eddigi szigorú korlátozásokat lazítva lehetőséget adna a Fidesz a pártalapítványokra arra, hogy belevessék magukat az üzletelésbe.
Két hete egyeztetésre hívta össze a legutóbbi parlamenti választásokon 1 százalék felett végzett, így állami támogatásra jogosult pártok képviselőit a Fidesz pártalapítványának (Szövetség a Polgári Magyarországért) az elnöke, Kavecsánszki Ádám.
Nem lehetett tudni előre, hogy miről van szó, az ott kiosztott tervezetből derült ki, hogy módosítanának a pártalapítványok gazdálkodási lehetőségein, az eddiginél nagyobb lehetőséget adva a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek. Furcsa módon éppen azzal, hogy az új szabályok szerint nem minősülne a pártalapítványok esetében eddig a korlátozások közé eső gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, ha a pártalapítványok a vagyonukat betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe fektetik, vesznek, eladnak vagy kiadnak ingatlant.
Kavecsánszki azt mondta, hogy szeretnék, ha ebben egyetértésre jutnának, a módosítást viszont különösebben nem indokolta.
Ez nem jött össze. Ott helyben még nem - hiszen akkor ismerték meg a javaslatot -, de később írásban jelezték az ellenzéki pártok, hogy nem támogatják a javaslatot. A Momentum ezt egyebek között azzal indokolta, hogy a gazdasági tevékenységre
vonatkozó rendelkezések nincsenek megfelelően szabályozva. A törvényjavaslat
elfogadása komoly kockázatot jelent a pártalapítványoknak juttatott állami
támogatások sorsára nézve. És a gazdasági tevékenység hatálya alól kivett pontok igencsak jelentős horderejű tevékenységekre vonatkoznak.
A Momentum szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a pártalapítványok működése drasztikusan átalakulhat, az eddigi szűk tevékenységi kör helyett vagyonkezelő, holding-szerű gazdasági struktúrák létrejötte valósulhat meg. Ezen átalakulások ellenére nem rendelkezik a tervezet arról, hogy a pártalapítványok milyen arányban végezhetnek gazdasági-vállalkozási tevékenységet (civil szervezetnél az összes bevétele 60 százaléka a limit), nem rendelkezik a szabályozás arról sem, hogyan adóznának az alapítványok az új tevékenységek után.
A Momentum úgy látja, hogy „az eddigi szabályozásra is inkább az volt a jellemző, hogy a pártalapítványok szigorúan megkötött alapítói célok mentén operálhattak, ehhez képest hirtelen minden megkötés el lett engedve”.
Annak ellenére, hogy nem lett meg az egyetértés a pártalapítványok gazdálkodásáról, Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő benyújtotta a tervezetet.