A kormány a Magyar Bankszövetséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal kezdett tárgyalni a tavaly márciusban bevezetett hitelmoratórium további sorsáról. A hitelmoratórium mostani határideje június 30-án járna le, és sokaknak ekkor kellene szembesülniük azzal, mennyivel ugrott meg a futamidejük, ami a Bank360 kalkulációja szerint egy 20 évre felvett 10 milliós lakáshitelnél akár 15–26 hónapot is jelenthet. Az MNB adatai szerint most a a lakossági hitelek 50, a vállalatiak 35 százaléka van moratórium alatt. A Portfolio úgy tudja, hogy már meg is állapodtak a főbb fonalakról:
A Portfolio szerint a bankok abban érdekeltek, hogy csak a veszélyeztetett adósokra kiterjedő módon hosszabbodjon meg a moratórium, a kormány pedig el akarja kerülni, hogy adósok tömegei kerüljenek a 2022 tavaszi választások előtt nehéz helyzetbe a moratórium megszűnése miatt, és hogy a hitelek nem fizetése politikai témává váljon.
Az MNB korábban úgy számolt, hogy a hitelek összege alapján az összes vállalati és lakossági hitel 10-12 százaléka veszélyeztetett.Pénteken Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Világgazdaságnak azt mondogatta, hogy azoknak az ügyfeleknek biztosítsák a továbbiakban is a védernyőt, akiknek gazdasági helyzetük ezt szükségessé teszi. Ugyanakkor legalább ennyire fontos, hogy visszatérjenek a rendes törlesztéshez azok az ügyfelek, akik tudnának, de nem akarnak törleszteni, így valójában már nincs szükségük a moratóriumra, csak kihasználják. Megemlítette, hogy a halasztott kamatfizetést nem tőkésíthetik a bankok, vagyis nem alkalmazhatnak kamatos kamatot. A magyar szabályok kimondják azt is, hogy a moratórium következtében nem emelkedhet a törlesztőrészlet a korábbihoz képest, helyette a futamidő hosszabbodik meg.