A MOK elnöksége szerint az EMMI két munkanapos határideje jelzi az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos kérések komolytalanságát

május 16., vasárnap 11:39

A Magyar Orvosi Kamara elnöksége a médiahírekből értesült arról, hogy az EMMI vezetése a Szakmai Kollégium tagozataitól 4 napos (két munkanapos) határidővel kért javaslatot arra, hogy szakmájukban országos lefedettségben milyen kapacitással és geográfiai elhelyezkedéssel hány fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség, írja a MOK elnöksége a kamara honlapján.

Péntek este Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő számolt be az oldalán arról, hogy Kollár Lajos, Kásler Miklós tanácsadó testületének elnöke keddig várja az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozatvezetőitől, hogy megírják, a területükön hány és fekvő- és járóbeteg intézményre, vagyis rendelőre és kórházra van szükség az országban.

Az EMMI szombaton határozottan cáfolt, szándékos félremagyarázásról beszéltek, szerintük csak arról van szó, hogy a minisztérium szokásos évi körlevelében mindig megkérdezi az egészségügyi vezetőket, hogy a lakosság aktuális egészségügyi helyzetében milyen ellátásra van szükség minőségileg és mennyiségileg egyaránt.

A helyzettel kapcsolatban a MOK azt közölte vasárnap, hogy örülnek annak, hogy a kormány hosszú idő után hozzá akar látni az ellátórendszer szerkezetének meghatározásához, ugyanakkor ezt a tervezési metodikát nem tartjál célravezetőnek.

A két munkanapos határidő szerintük jelzi a kérés komolytalanságát, és szerintük a kollégium tagozatai - igen magas szakmai felkészültségű tagjai ellenére - infrastrukturális és szervezeti okok miatt sem alkalmasak ilyen ütemű és volumenű stratégia tervezés elkészítésére. A Szakmai Kollégium tanácsadó testület, nem intézmény.

A MOK elnöksége nem tartja eredményesnek azt a munkamódszert, hogy az egyes szakmák önállóan tervezik a szükséges kapacitásokat. „Az egyes szakmák saját struktúrájuk őrzésében érdekeltek, ezért ez a módszer inkább a jelenlegi struktúra konzerválásához, bővítéséhez vezet, nem pedig egy átláthatóbb, igazságosabb, korszerűbb szerkezethez. Kérdésként merül fel például, hogy hogyan egyeztethető össze az országos intézetek vezető szerepe a centrumkórház-elvvel?” – írják erről.

A kamara elnökség szerint meg kellett volna határoznia a minisztériumnak az átalakítás célrendszerét is. Az általuk javasolt célok:

  • Az ellátórendszer szerkezetének hozzáigazítása a megváltozott technológiai környezethez, a megváltozott morbiditási mutatókhoz és megváltozott lakossági attitűdhöz;
  • Fenntarthatóbb intézménystruktúra kialakítása a lakosságközeli ellátások erősítésével;
  • A területi hozzáférési egyenlőtlenségek kiegyenlítése, az igazságos hozzáférés javítása;
  • Tiszta, egyértelmű betegutak kialakítása;
  • Az ellátórendszer adaptivitásának, szerkezeti rugalmasságának javítása.

A változások előkészítésénél figyelembe kell venni az ellátást nyújtó egészségügyi dolgozók lelki – mentális állapotát, a jogviszony törvény még elvarratlan szálai miatti feszültségeket, írják ezzel kapcsolatban, ugyanis a MOK szerint egy most kierőltetett, konszenzus nélküli átalakítás hatására egészségügyi dolgozók tömege fogja elhagyni a közszolgáltatást, de akár az országot is.

„Az egészségügyi rendszer szerkezetének és működésének átalakítása nem halasztható, a Magyar Orvosi Kamara vezetése által is támogatott feladat. De ez csak abban az esetben lehet sikeres, ha előkészítése megfelelő szakmai és társadalmi konszenzuson alapul, és biztosítja a végrehajtásához szükséges egészségügyi dolgozók pályán maradását” – zárul az állásfoglalás.