Tényleg másképp gondolkodnak a budapestiek, mint a vidékiek?

május 19., szerda 16:09
  • Régóta élnek a sztereotípiák, hogy a budapestiek másképp gondolkodnak, más az értékrendjük, mint a vidéken élőknek. A Republikon Intézet legújabb kutatásában választ ad ezekre a kérdésekre.
  • Megvizsgálták, hogy miben tér el a budapestiek és a vidékiek politikai nézete, értékrendje, világnézete, médiafogyasztási szokásai.
  • SPOILER ALERT: Nincsenek akkora különbségek, mint gondolnánk.

A Republikon Intézet egy 5000 főt bevonó kutatásban vizsgálta, hogy valóban van-e különbség a budapestiek és a vidékiek politikai beállítottsága, értékrendje és médiafogyasztása között. A Kettészakadt ország? névre keresztelt, 2021. január és február között készített kutatást szerdán mutatta be Thury György, a Republikon Intézet kutatója, majd panelbeszélgetést tartottak Csepeli György szociálpszichológus, Józsa Márta Klubrádiós szerkesztő és Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere részvételével.

Elégedetlenek a Fidesz-szavazók

A kutatás egyik első kérdése volt, hogy hogyan ítélik meg az ország helyzetét a Budapesten, a megyeszékhelyen, a kisvárosban és a községben élők. Meglepő módon minden településtípuson többen vannak azok, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok. Budapesten ez az arány 57 százalék, megyeszékhelyeken 55 százalék, kisebb városokban 52 százalék, a községekben pedig 49 százalék. Thury György szerint az nem annyira meglepő, hogy Budapesten a legmagasabb az arány, de az érdekes, hogy még a Fidesz fő szavazóbázisában, a községekben is többen gondolják ezt.

Hasonló adatokat kaptak a kutatók, amikor azzal kapcsolatban kérdezték a résztvevőket, hogy elégedettek-e a jelenlegi Orbán-kormány tevékenységével. Bár itt is az látszik, hogy Budapesten a legmagasabb az elégedetlenkedők száma, a többi településen is többségben vannak az elégedetlenek.

Fotó: Republikon Intézet

Azt is nagyon kevesen gondolják, hogy az elmúlt évek kormányzásának nyertesei lennének. A társadalom egyértelmű többsége azt érzi, hogy nem profitáltak az elmúlt évek kormányzásából.

Fotó: Republikon Intézet

A kutatásban azonban ennél a résznél jön a váratlan fordulat, ugyanis annak ellenére, hogy az emberek egyértelműen elégedetlenek minden településen, a községekben élő emberek mégis a Fideszt akarják kormányon tartani. Itt valóban kicsit jobban látszik, hogy politikai szempontból kettészakadt az ország, hiszen Budapesten kiemelkedően többen szeretnének kormányváltást, ugyanakkor a községeket leszámítva vidéken is a kormányváltók vannak többségben.

Fotó: Republikon Intézet

Ha azonban azt kérdezzük az emberektől, hogy mennyire támogatják a Fidesz-KDNP-vel szemben az ellenzéki közös listát, akkor már összezár az olló, a Fidesznek így már nagyobb a támogatottsága.

Fotó: Republikon Intézet

Közelednek a világnézetek

Thury György szerint szintén érdekfeszítő, hogy míg politikai különbségeket tekintve jobban látszanak a települések közötti különbségek, világnézetben már nagyon hasonló a gondolkodás.

Egyrészt minden településtípuson az erős nemzeti érzésű emberek vannak többségben, a budapestiek között azonban többen vannak a zöldek és a liberális személetűek. A kormány által hangoztatott értékek azonban minden településtípuson nagyon népszerűek.

Fotó: Republikon Intézet

A kutatás egy másik szintén meglepő fordulata, hogy minden településtípuson kimagasló többségben vannak azok, akik szerint házasságnak csak férfi és nő között szabad létrejönnie. A meleg párok házasságát még csak nem is Budapesten, hanem a megyeszékhelyeken támogatják a leginkább.

Fotó: Republikon Intézet

Általában menekültkérdésben is azt gondoljuk, hogy nagy a törésvonal Budapest és vidék között, de hatalmasat tévedünk. Minden településtípuson rendkívüli kimagaslóan értenek egyet az emberek abban, hogy nem szeretnék, ha menekültek jönnének Magyarországra.

Fotó: Republikon Intézet

A rasszizmussal kapcsolatban már érezhető a különbség településtípusok között. A községekben sokkal többen gondolják azt, hogy van kapcsolat a cigány származás és a bűnözés között. Érdekes, hogy a megyeszékhelyeken is nagyon sokan gondolják így, Budapesten már azonban jóval kevesebben.

Fotó: Republikon Intézet

Amikor a konzervatív férfi-női szerepekről kérdezték az embereket, akkor nagyon élessé vált a különbség a községek és más vidéki települések között. Azonban még a budapestieknek is csak a 39 százaléka nem értett egyet azzal, hogy a férfi dolga a pénzkeresés, a nő dolga pedig a gyereknevelés és a háztartásvezetés.

Fotó: Republikon Intézet

Éljen a demokrácia!

A kutatásban a demokratikus értékekkel kapcsolatban is voltak kérdések. Kiderül például, hogy a magyarok kétharmada az Európai Unióban szeretne maradni, az oroszokhoz való közeledés pedig minden településtípusban nagyon népszerűtlen.

Fotó: Republikon Intézet

Amikor az ország problémáiról kérdezték az embereket, akkor öt fő problémacsoportot emeltek ki: az alacsony fizetéseket, a túl magas megélhetési költségeket, az egészségügyi ellátás színvonalát, az alacsony nyugdíjakat és a korrupciót. A problémák között mindenhol dominált az alacsony fizetés, de a Budapesten élők kisebb arányban jelölték meg ezt problémaként, amiből arra lehet következtetni, hogy jobbak a megélhetési viszonyok.

Fotó: Republikon Intézet

A demokrácia működésével a községekben a legelégedettebbek, de mindenhol minimális a különbség, szinte egyenlő arányban vannak az elégedettek és az elégedetlenek.

Fotó: Republikon Intézet

A szólásszabadság kérdésében is nagyjából egyenlően oszlik el az elégedettek és elégedetlenek aránya. (Az ábra arányai torzak.)

Fotó: Republikon Intézet

Minden településen kimagasló arányban érzik azt emberek, hogy a fontosabb pozíciókban Fideszhez kötődő emberek ülnek.

Fotó: Republikon Intézet

Ahogy azzal is mindenhol egyetértenek, hogy az jut előre, aki jóban van a kormánnyal.

Fotó: Republikon Intézet

Szociális-gazdasági szempontból minden településtípusnál elmondható, hogy egyenlőségre törekvő, alapvetően baloldali gazdasági-szociális értékeket vallanak az emberek. Az alapjövedelem bevezetésének mindenhol 50 százalék fölötti az elfogadottsága, és az óriásvagyonnal rendelkezőkre is a településeken élők több mint 70 százaléka vetne ki adót.

Fotó: Republikon Intézet

Végül a médiafogyasztással kapcsolatban azt találta a kutatás, hogy Budapesten egyértelműen többen tájékozódnak internetes oldalakról, ami Thury György szerint arra vezethető vissza, hogy kevesebb embernek van televíziója, és többen érdeklődnek a politika iránt. Thury elmondása szerint azok közül, akik vidéken használnak internetes médiatermékeket, az Origót és az Indexet olvassák leginkább.

Fotó: Republikon Intézet

A kutatás szerint legtöbben a HírTV-n és az ATV-n néznek politikai műsorokat minden településtípuson. Budapesten azonban jóval kevesebben nézik az M1-et, míg a községekben és a kisebb városokban magasabb ez az arány.

Fotó: Republikon Intézet

Thury György szerint a kutatásból az a tanulság vonható le, hogy a politika kérdésköre az, ami jobban megmutatja a nagyváros-vidék ellentétet, de másban, például világnézetben és demokratikus értékrendben egyáltalán nincs akkora különbség, mint azt gondolnánk.

A vidéki harmadik világ

A panelbeszélgetésen a megszólalók egyet értettek abban, hogy létezik a főváros és vidék között kézzel fogható különbség, amit a 2019-es önkormányzati választás is megmutatott. Csepeli György szociológus szerint Budapest és vonzáskörzete felzárkózott a nyugat-európai színvonalhoz, de a maradék országrész rettenetesen el van maradva fejlettség szempontjából. Úgy látja, hogy lehet ugyan vidéken kis szigeteket találni, de egészében véve a testi, lelki és szociális szegénységnek olyan bugyrait is láthatjuk vidéken, például a Miskolc környéki falvakban, amit a harmadik világban lehet tapasztalni.

Józsa Márta inkább az információs szegénységet tapasztalja vidéken. Szerinte az emberek nagyon tájékozatlanok például a politikai kérdésekben, a vidéken élők és a problémáik pedig nem jelennek meg a médiában.

Thury György szerint azonban nem csak a vidékiek információhiánya a probléma, hanem az is, hogy a kormánypártoknak nagyobb a hatalma a kisebb településeken, az emberek pedig félnek a többiektől ellentétes véleményt megfogalmazni.

A médiafogyasztási problémákról szólva Józsa Márta kiemelte, hogy az egész médiát egyrészt a bulvár, másrészt a propagandagépezet tematizálja. Szerinte a helyi független médiát kellene közelebb vinni az emberekhez, az olyan kezdeményezéseket, mint a Szabad Pécs. Budaörs polgármestere szerint inkább az érdektelenség és az apátia a probléma.

Az is felmerült kérdésként, hogy közelebb hozza-e majd az országrészeket az, hogy a járvány alatt egyre többen költöztek ki nagyvárosokból kis falvakba. Józsa Márta szerint ez akkor hozna változást, ha kellően sokan költöznének vidékre és vennének részt a település életében, de egy fecske nem csinál nyarat. Thury György szerint lesznek ennek pozitív hatásai, de ez egy nagyon hosszú folyamat lesz.

Utolsó kérdésként az merült fel, hogy vajon tényleg a nagyváros és a kisebb települések között fog-e eldőlni a parlamenti választás. Csepeli György szerint feltehető, hogy a modernizáltabb szegmensei az országnak nem fognak a jelenlegi rezsimre szavazni, de ahol a hatalom be tudja vetni az összes trükkjét, ott azért a Fideszre fognak szavazni. Úgy vélekedett, hogy sok minden fog azon múlni, hogy hányan mennek el szavazni, de szerinte a kutatásból is látszik, hogy melegházassággal nem fog nyerni az ellenzék.

Józsa Márta szerint ezt azért nehéz megjósolni, mert még változhat a választási törvény, az is kérdéses, hogy mi lesz a járvány lefolyása, és hogy a vidékfejlesztésre kapott pénzeket ellopják, ahogy eddig tették, vagy tényleg fejlesztésre fordítják. Szerinte az számít majd igazán, hogy kik lesznek a helyi jelöltek, nem pedig a miniszterelnök személye.