Miért kapnak halálos fenyegetéseket cseh archeológusok egy marhaborda miatt?

"Áruló" - állt a névtelen levélben, amit Zuzana Hofmanova kapott nemrég a New York Times riportja szerint. A levélíró azt is közölte, hogy Hofmanova és kutatótársai megérdemelnék, hogy meggyilkolják őket. Hogy a régész Hofmanova mivel haragította ennyire magára a névtelen fenyegetőt? Részese volt az elmúlt évtizedek egyik legérdekesebb cseh régészeti felfedezésének, ő is tagja volt a brnói Masaryk Egyetem kutatócsoportjának, ami a morvaországi Lány közelében, nem messze az első Csehszlovák Köztársaság idején a német fenyegetés feltartóztatására épült egyik bunkertől 2017-ben talált egy marhabordacsontot.

De miért vált ki gyilkos indulatokat egy marhaborda? Mert a vésések, amiket karbonos kormeghatározással 1400 évesre datált csontokon találtak, ógermán rúnaírásnak bizonyultak, miközben egy olyan területről kerültek elő, ahol akkor már a tudósok feltételezése szerint szláv népesség élt. A szláv eredetmítosznak pedig meghatározó alapja, hogy a szláv kultúra a germántól teljesen függetlenül fejlődött ki, így azelőtt, hogy a két legendás szerzetes, Metód és Cirill a IX. században saját írásrendszert alkotott volna a szláv nyelveknek, nem is létezett írásbeliségük. Még hogy germán rúnákkal írtak volna!

A Masaryk Egyetem archeológusai két kézzel nyúltak bele a darázsfészekbe, amikor idén februárban megjelentették osztrák, svájci és ausztrál kollégáikkal közös tanulmányukat a lány-i leletről. Abban ugyanis pont a szlávok és germánok elkülönülésének dogmáját kérdőjelezték meg azzal, hogy feltételezték: a rúnákkal faragott bordacsont egy szlávok lakta településről került elő, bizonyítván, hogy a két népesség között volt átjárás és kulturális csere, vagyis korábban nem feltételezett társas kapcsolat volt köztük. "Nagyon is szimbolikus, hogy pont amellett a dolog mellett találtuk" - mondta Jiři Macháček, a Masaryk Egyetem régészeti tanszékének vezetője a csehszlovák bunkerra, a német-cseh ellenségeskedés mementójára mutatva a New York Times riporterének.

A cseh nagyközönség nem reagált túl jól a tabudöntő felfedezésre. A nacionalista érzelmű csehek a nemzeti identitás elleni támadásként értékelték. A magát patriótaként jellemző Stanislav Jahoda egy cseh lap online vitájában például arról beszélt, hogy "ha nekünk, cseheknek van kultúránk, akkor soha se lehet azt állítani, hogy az a németektől ered". A vita más hozzászólói pedig azt gyanították, hogy a felfedezés valójában az EU propagandakampánya az EU-ból kiábrándultak meggyőzésére.

A lány-i lelet Csehországon túl is felháborodást váltott ki a szláv közösségben. Anna-Maria Totomanova, a Szófiai Egyetem szlavistája azt mondta, először feldühítette a cseh régészek tanulmánya, ám később "nevetségesnek találta" azt. A cseh régészeket szimplán sarlatánnak minősítette. Szerinte kizárt, hogy a szlávok bármit is leírtak volna azelőtt, hogy Cirill és Metód megalkotta volna az írásukat.

Míg a szláv tudományos körökben vitatják a leletet, a nyugati tudósok elfogadják a cseh archeológusok felfedezését. Azt azonban vitatják, hogy az valóban a szláv és germán népesség együttélését bizonyítaná, abban ugyanis egyáltalán nem biztosak, hogy a VII. században, a lelet származási idejében már szlávok laktak volna a környéken. Patrick J. Geary, a Princeton Egyetem középkorásza szerint "a szlávok eredete és szétterjedése az első évezred egyik nagy rejtélye". Florin Curta, a Floridai Egyetem történész-archeológusa szerint pedig bár a lány-i lelet "nagyon fontos felfedezés", azt vitatja, hogy szlávok lakták volna a csont keletkezésekor a környéket. Szerinte akkor még germán népesség élhetett ott.

A cseh régészek feltevése szerint viszont a marhaborda, amibe egy korai germán ábécé utolsó nyolc betűjét vésték, annak bizonyítéka, hogy a szlávok és a germánok között már a kezdetektől kapcsolat volt, és a szlávok is használták a germánok rúnaírását, vagy legalábbis kapcsolatban álltak. Ez a felvetés pedig szembemegy a több évszázados tradícióval, amely szerint a szláv kultúra a germántól függetlenül - illetve a nacionalista olvasatban azzal szemben -, önállóan fejlődött, és alapját saját egyedi írásrendszerük, a cirill ábécé jelentette. (Via The New York Times)